Tanulmányok, elemzések
1857 anyag az adatbázisban
Bevezető

A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktivum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3% körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns (3,5% körülire történő) lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének. E folyamatok, mindenekelőtt az EU-támogatások kifutása és a romló európai konjunktúra miatt 2020-ban csak 3% alatti, 2,7% körüli GDP-növekedés várható. Az államháztartási hiány idén a tervezett 1,8%-ra, jövőre az előirányzott 1%-nál kisebb mértékben, 1,3%-ra csökkenhet, ha a "gazdaságvédelmet" nem élénkítéssel képzeli el a gazdaságpolitika. Az infláció az idei tavaszi csúcshoz képest mérséklődik (idén éves átlagban 3,5; jövőre 3,3%-ra, ami európai összehasonlításban még így is nagyon magas), a forint viszont folyamatosan gyengül (a 2018. évi 320 forintos átlagos euró-árfolyam 2019-ben 325-re (az év végén 330 körülire), 2020-ban pedig 335-re emelkedik, a külső egyensúly érezhetően romlik, a folyó fizetési mérleg már idén deficites lehet.

Világgazdaság

A világgazdasági konjunktúra 2018-ban tetőzött. 2019-ben a korábban vártnál erőteljesebb lassulás várható, ami elsősorban a feldolgozóipart és a világkereskedelmet érinti. Jelentős kockázat az amerikai-kínai gazdasági háború eszkalálódása, a kínai gazdaság vártnál nagyobb mértékű lassulása. Az EU-ban az intézmények újraválasztásával kapcsolatos patthelyzet az év végéig elhúzódik. Továbbra is teljes bizonytalanság övezi a brexitet és az új közös költségvetés elfogadását. A kormányválság megoldódása nyomán egyelőre valószínűleg enyhülnek az Olaszországgal kapcsolatos kockázatok. A török, az argentin és a venezuelai pénzügyi válság esetleges szétterjedése az eladósodott felzárkózó országokban vezethet pénzügyi gondokhoz. Továbbra is jelentősek a geopolitikai feszültségek (Irán, Ukrajna, Észak-Korea, stb.). A politikai kockázatok - ezen belül Trump kiszámíthatatlansága - felerősítik a gazdasági kockázatokat. Az EU 2019 nyári prognózisa 2020-ban szerény (1,4%-ról 1,6%-ra való) élénküléssel számol. Ezt segíthetné a támogató monetáris és fiskális politika (szeptemberben az EKB kissé lazított és fiskális élénkítést javasolt). Ugyanakkor a friss nemzetközi adatok - mindenekelőtt a német recesszió veszélye, az EU hároméves mélyponton levő üzleti bizalmi indexe, Kína EU-importjának csökkenése - alapján inkább csak stabilizálódás remélhető.

Gazdasági várakozások

A gazdasági várakozások trendje az EU-ban és Magyarországon is romló. Az EU konjunktúra-indexe augusztusban hibahatáron belül csökkent, s ezzel hároméves mélypontra jutott. Szeptemberben a magyar üzleti várakozások zuhantak, a fogyasztóik viszont kirobbanóan optimisták voltak. Ezzel a GKI konjunktúraindexe két és fél éve nem látott szintre esett, amin belül az üzleti várakozások három éves mélypontjukra zuhantak, a fogyasztói várakozások viszont még kissé javultak is, utoljára 2002 nyarán voltak ennél kedvezőbbek. Az üzleti bizalmi index szeptemberi esése jelentős (igaz, az átmenetileg megemelkedett augusztusihoz képest), egyetlen hónap alatt több mint tíz éve nem következett be ekkora romlás.

Gazdaságpolitika

A magyar modell fő vonásai - így mindenekelőtt a valódi piaci verseny háttérbe szorítása, az elvileg kormánytól független intézmények és piaci szereplők egycentrumú, lojalitásalapú vezénylése, valamint az EU-tól való maximális függetlenedés közepette a "jogos járandóságnak" tekintett támogatások megszerzéséhez minimálisan szükséges egyensúlyi feltételek teljesítése - évek óta változatlanok. A magyar kormány elszigetelődött az EU-ban, s bár van "zsarolási potenciálja", ez erősen korlátozni fogja érdekérvényesítési lehetőségeit, többek között az 2021-27. évi európai költségvetést kidolgozó alkufolyamat során. Ugyanakkor a kormány számára fontos siker, hogy az EU - hosszú vizsgálódás után - nem állapított meg rendszerszintű problémát az EU-támogatások magyar kifizetése során. A kormányzaton belül vita folyik arról, hogy az un. gazdaságvédelmi program alapvetően egyensúlyjavító vagy élénkítő legyen, ez utóbbi lehetőségét azonban az eddigi prociklikus gazdaságpolitika kockázatossá teszi.
A lakosság jövedelme, fogyasztása és megtakarítása. A reálkeresetek 2013 óta emelkednek, a 2017-ig gyorsuló, 10% felett tetőző éves dinamika csak lassan fékeződik, s a 2018. évi 8,2%-ról idén 6,5, majd 2020-ban 4,5% körülire lassul. Mivel a reálbérek várhatóan idén is 6% feletti ütemben emelkednek, a bérmegállapodás alapján 2020-ban is 2 százalékponttal csökkenteni kell a szociális hozzájárulási adót. Az idén is 8%-os minimálbér-emelés, valamint a munkaerőhiány bérfelhajtó hatása jelentős, a versenyképességi kényszer azonban már sok (főleg kisebb) cégnél korlátot állít a béremelés elé. Az immár hét éve tartó fogyasztás-bővülés feltehetőleg elérte csúcspontját (a tavalyi 4,6% után idén hasonló, 4,5% körüli növekedés várható), ez 2020-ban 3,5%-ra mérséklődik. A fogyasztás így is gyors bővülését a továbbra is dinamikus béremelkedés mellett támogatja a hitelezési expanzió, a fogyasztói bizalom magas szintje és a családvédelmi program. Ugyanakkor a lakásköltségek (építés, felújítás, bérlés) magas szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi az expanziót.

Beruházás

Az állóeszköz-felhalmozás volumene 2017-ben 18,2%-kal, 2018-ban 16,5%-kal bővült, s 2019-ben 13%-os emelkedés valószínű. A 2016-ban 19,6%-os beruházási ráta 2017-ben 22,2%-ra nőtt, 2018-ban 25,5% lett, meghaladva a válság előtti szintet. A csúcspont 2019-ben 27,5% körül várható, 2020-ban a GDP-nél immár lassabban, kb. 2%-kal növekvő beruházási volumen hatására már minimális rátacsökkenés lehet.
Reálfolyamatok. A magyar gazdaság 2016. évi lassulása óta - amikor az EU-támogatások kifutása miatt az egyik legkisebb növekedésre volt képes a régióban - fokozatosan az élcsoportba küzdötte fel magát - jelentős részben az EU-transzferek gyorsított felhasználásának, illetve megelőlegezésének köszönhetően -, s idén már listavezetővé vált. Ez az előző negyedévhez viszonyított növekedésre is igaz. Az EU módszertana szerint (szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján) számított magyar növekedés negyedik negyedéve legalább 5% az előző év azonos időszakához képest. A legutolsó, második negyedévi adatok szerint a magyar 5,2%-os növekedés messze meghaladja az EU 1,4%-os átlagát, s a második Románia (4,6%), valamint a harmadik Lengyelország (4,2%) dinamikáját. A második negyedévben az ipari és építőipari GDP-termelés növekedése lassult (amiben a kevesebb munkanapnak is szerepe lehetett), a szolgáltatásoké - többek között a kereskedelem, a szállítás és a pénzügyi szektor jóvoltából - viszont gyorsult. A második félévben a GKI lényegében minden ágazatban kisebb-nagyobb lassulásra számít, ami 2020-ban is folytatódni fog (különösen az elmúlt három évben szárnyaló építőiparban). Ezen belül a magnövekedés - a mezőgazdaság és közszolgáltatások nélküli bővülés - fékeződése az átlagosnál erőteljesebb lesz. A belföldi felhasználás - részben a magyar export iránti kereslet lassulása, részben a továbbra is gyors fogyasztásbővülés következtében - az ideinél is nagyobb mértékben fogja meghaladni a GDP növekedését. Ez a külső egyensúly romlását okozza.

Foglalkoztatás

A foglalkoztattak száma 2019-ben lassuló dinamikával növekszik, idén legfeljebb 1%-os emelkedés, 2020-ban szerény, legfeljebb 0,5%-os növekedés valószínű. Az állami szférában a létszámszűkítés folytatódik. A létszám bővülését csökkenti a munkavállalási korú népesség fogyása és egyes társadalmi csoportok (pl. nők, alacsonyan képzettek) szerény munkaerőpiaci aktivitása. A munkaerőhiány fennmarad, egyes területeken - például ahol élénk marad a konjunktúra, alacsony a bérszínvonal vagy a külföld munkaerő-elszívása erős - még markánsabbá is válhat; a dekonjunkturális területeken viszont enyhülhet. Továbbra is jelentős strukturális feszültség lesz a munkaerő kereslete és kínálata között. A munkanélküliségi ráta 2019-ben éves átlagban 3,5% körülire csökken, s 2020-ban valamivel az alá mérséklődik, ami az egyik legjobb az EU-ban. A közfoglalkoztatás szerepe jelentősen visszaszorul, a munkanélküliség a közmunkások beszámítása esetén is kisebb az EU átlagánál.

Pénzügyi szektor

A vállalati és lakossági hitelállomány dinamikusan emelkedik, de várhatóan már nem gyorsul tovább. A 90 napon túl késedelmes nemteljesítő hitelek aránya évek óta csökken, 2019 második negyedévének végén a vállalati hitelek 2,7%-a, a háztartásiak 6,3%-a volt ilyen. Ez mintegy feleződés 2016 végéhez képest. A háztartások esetében azonban nagyrészt a bankok portfolió-tisztításának következménye, vagyis hogy a nemteljesítő hitelek átkerültek a követeléskezelő cégek mérlegeibe. A nemteljesítő hitelek arányának csökkenését jelentősen segítette a kiemelkedően magas bérkiáramlás és a lakáspiaci boom, aminek köszönhetően a fővárosban és a nagyvárosokban a lakás immár magasabb áron lehetséges értékesítése is kiutat jelentett az adósságból. A bankok 2018-ban rekord nagyságú, közel 650 milliárd forint adózott eredményt értek el, lényegesen többet a 2017. évi, sok egyszeri tétel miatt magas eredménynél is. Hosszú idő után újra emelkedett a kamateredmény, így újra növekedni tudott a működési bevétel is. 2019 első félévében folytatódott ez a tendencia, a tavalyi első félévhez képest a kamateredmény, a működési bevétel, sőt kissé az eredmény is emelkedett, s ez várhatóan 2019-20-ban is fennmarad. Kockázati tényező, hogy egyes magyar tulajdonú bankoknál - így a Takarék-csoport, az MKB és a hírek szerint a Budapest Bank összekapcsolásával létrejövő konglomerátumban - a tulajdonosi és hitelezett kör nem kellően független egymástól, a tulajdonosok tőkeereje pedig korlátozott.

Államháztartás

2019 első hét hónapjában a költségvetési bevételek az előirányzatokhoz képest az előző évinél sokkal kedvezőbb arányban (62% a tavalyi 52% után) teljesültek. A kiadások viszont csak kissé voltak nagyobbak (61% a tavalyi 58% után). Bár a második félévben a bevételekre negatívan hat a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése, a kiadásokat pedig növeli a családvédelmi program, mindez mégis azt valószínűsíti, hogy idén elérhető a megcélzott 1,8%-os GDP-arányos deficit és 69% körüli államadósság-ráta. A pénzforgalmi hiány az EU-támogatások beérkezése következtében kisebb is lehet az előirányzottnál. A kormány 2020. évi makrogazdasági prognózisa nagyon optimista, azonban az adóbevételek szempontjából fontos tényezőknél kisebb az eltérés, emellett a 2019. évi bevételek (mint bázis) túlteljesülése, a magas infláció és a kormány évközi beavatkozási képessége nem teszi megközelíthetetlenné az 1%-os hiánycélt. Mivel ennek ára a magasabb infláció miatt tovább súlyosbodó kiadási feszültség lenne, a GKI ennél nagyobb, de azért csökkenő, 1,3% körüli GDP-arányos deficitre számít. Az államadósság 2020-ra 67%-ra csökkenhet. Bár az államháztartási hiány idén is az egyik legmagasabb az EU-ban, az államadósság csökkenése pedig lassú, a fő problémát a rossz bevételi és kiadási struktúra jelenti, ami akadályozza a piaci versenyt, növeli a társadalmi különbségeket, s súlyos működési zavarokat okoz a nagy állami rendszerekben. A bevételeken belül például kedvezőtlen az egykulcsos szja vagy a sokféle ágazati adó. A kiadási oldalon pedig ott erős az állam, ahol nem kellene (például a piac működését, az önkormányzati és intézményi autonómiát akadályozza a hierarchikus és terjeszkedő állami szervezeti rendszer), s ott gyenge (egészségügy, oktatás, stb.), ahol erősnek kellene lennie.

Infláció, kamat, árfolyam

Az infláció a 2018. évi 2,9% után 2019 első nyolc hónapjában átlagosan 3,4% volt, a tavaszi hónapokban a 4%-ot ostromló áremelkedés augusztusra 3,1%-ra csökkent. Ennek következtében, valamint hogy a külföldi jegybankok a szigorítás helyett immár ismét lazításba kezdtek, csökkent az MNB-re nehezedő kamatemelési nyomás. Ennek ára a forint történelmi mélypontra gyengülése. A GKI az idei 3,5%-os infláció után jövőre enyhén csökkenő, bár az uniós összehasonlításban továbbra is kiugróan magas, 3,3%-os áremelkedést vár. Az alapkamat az MNB szándéka szerint 2020 végéig nem változik (kérdés, hogy ez megvalósítható-e), a forint gyengülése viszont folytatódik, az idén 325 forintos átlagos euró-árfolyam (az év végére 330 közeli, inkább e feletti lesz) 2020-ban átlagosan 335 forintra emelkedhet.

Külső egyensúly

A folyó fizetési mérleg többlete a 2016. évi 7,1 milliárd euró rekordszintről 2018-ban a külkereskedelmi mérleg deficitbe fordulása miatt 0,6 milliárd euróra mérséklődött. 2019-ben 1 milliárd, 2020-ban 2 milliárd euró körüli hiány várható. A külső finanszírozási képesség a 2016. évi 7 milliárd euróról 2018-ban 3 milliárd euróra csökkent, ez a növekvő EU-transzferek ellenére 2019-ben 2, 2020-ban 1,5 milliárd euróra esik vissza. A külföldi működőtőke nettó beáramlása 2018-ban 3,7 milliárd euró, 2019. első negyedévében 1,5 milliárd euró volt. Idén és jövőre a tavalyinál valamivel kisebb összeg várható.

Kockázatok

A gazdasági növekedés a világgazdasági folyamatok vártnál kisebb romlása, az európai konjunktúra javulása és ezzel a magyar kivitel gyorsabb emelkedése, továbbá a magyarországi cégek nagyobb beruházási hajlandósága esetén 2019-ben és 2020-ban is gyorsabb lehet az előrejelzettnél. Ugyanakkor egy európai recesszió, vagy nagyobb mértékű dinamikavesztés esetén - az előbbivel jelen előrejelzés nem számol - a növekedés akár lényegesen is lassúbb lehet. Amennyiben a továbbra is gyors bérkiáramlás és a forint gyengülésének inflációs hatását ellentételezni tudja a szigorodó költségvetési politika, illetve az európai és magyar növekedés lassulása okozta szűkülő áremelési lehetőség, az infláció 2019-ben és 2020-ban is kissé alacsonyabb lehet a most prognosztizáltnál. Ugyanakkor az olajár szeptemberi megugrásának tartóssá válása gyorsabb áremelkedéshez vezetne. Végeredményben a GKI az előrejelzettnél valamivel gyorsabb növekedést és az alacsonyabb inflációt tartja valószínűbbnek, mint a fordított esetet.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Bizakodó előrejelzést tett a Volkswagen
  Előrejelzés 2018-ra
  Előrejelzés 2017-2018-ra
  Nőtt, nő és nőni fog az e-kereskedelem
  Miért vásárolnak a magyar vásárlók külföldi webshopokban?
  A magazin lehet a luxusmárka-marketing dilemmájának a megoldása
  E-kereskedelmi boom várható az ünnepi időszakban
  Állandósul a szakemberhiány

További tanulmányok

Az ország minden térségében csök...
Szeptemberben zuhant a GKI üzlet...
Magyarország költött a legnagyob...
Több mint 60% lakásvásárlásra, v...