Tanulmányok, elemzések
1908 anyag az adatbázisban
Bevezető

A magyar gazdaság fejlődése sokéves gyengélkedés után 2014-ben a második leggyorsabb volt az EU-ban. Tavaly is átlag feletti növekedést sikerült elérni, ez azonban a lassulás miatt már elmaradt a régiós versenytársak többségének eredményétől, idén pedig tovább nyílik az olló: 11 ország közül a magyarnál várhatóan csak a horvát, a bolgár és a szlovén dinamika lesz alacsonyabb.

A világ összevont GDP-jének növekedési üteme a nemzetközi prognózisok szerint a 2015. évi 3,1%-ról 2016-ban várhatóan csak minimálisan gyorsul. A legfontosabb kockázatot a kínai gazdasági növekedés lassulása és az USA-ban decemberben elindult kamatemelés jelenti. A politikai kockázatok továbbra is jelentősek, s az EU egységének nemhogy megszilárdítása, de fenntartása sem lesz egyszerű feladat.

A magyar gazdaság növekedési üteme 2015-ben kb. 1 százalékponttal, 2,7-2,8% körülire lassult. 2016-ban a visszaeső EU-támogatások és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága miatt - a gyorsan, de nem gyorsulva bővülő fogyasztás ellenére - tovább csökken a növekedés lendülete (2,3%-ra). Az ipari növekedés 2015-ben kissé lassult. Idén az új beruházások hiánya és a bizonytalanabb járműipari konjunktúra miatt további fékeződés valószínű. Kedvező, hogy a feldolgozóipar belföldi értékesítése hosszú idő után 2014-ben emelkedni kezdett, s 2015-ben már csak kb. 2 százalékponttal maradt el a kivitelétől. Igaz, ebben az autóipar beszállításoknak (pl. Bosch) van döntő szerepe.

Tavaly a gabonatermés 16%-kal csökkent; ezen belül a kukoricáé 27%-kal, s ez utóbbi az előző öt év átlagától is 10%-kal is elmaradt. A búzatermés viszont mintegy 20%-kal meghaladta az előző öt év átlagát. Az építőipari termelés 2015 őszén már egyértelműen kisebb volt az egy évvel korábbinál, a szerződésállomány pedig november végén alig több mint fele az egy évvel azelőttinek. Idén a mélyépítő-ipar további visszaesése miatt csak stagnálás körüli helyzet várható. A kormány által bejelentett lakáspolitikai intézkedések várhatóan csak 2016 közepétől élénkítik a lakásépítést. A kiskereskedelmi forgalom az első tizenegy hónapban 5,6%-kal, de októberben már csak 4,1%-kal, novemberben 4,8%-kal emelkedett. A lassulás feltehetőleg a fehéredési hatás kifutásának következménye (az online pénztárgépek használata 2014 szeptemberétől lett kötelező). A leggyorsabban a nem-élelmiszer jellegű kiskereskedelem és az üzemanyag-forgalom (7-8%-kal), legkevésbé a napicikk-kereskedelem forgalma (3,4%-kal) bővült. Idén 3% körüli forgalombővülés várható.

A hivatalos munkanélküliségi ráta a 2015. IV. negyedévében 6,2% volt, 1 százalékponttal kisebb az egy évvel korábbinál. A tényleges munkanélküliség (a közmunkások többségét ideszámítva) 9-10% között valószínűsíthető. Tavaly az első tizenegy hónapban a költségvetési szektorban 1,7%-kal, a legalább ötfős cégeknél 2,8%-kal volt magasabb a létszám. Képzett munkaerőben egyre inkább hány van. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya az emelkedő adóbevételek ellenére a tervezettnél 326 milliárd forinttal több lett, ami az EU-tól származó bevételek csúszásának következménye. Viszont az EU által figyelt GDP-arányos hiány a vártnál kedvezőbben (2% körül) alakult. Az államadósság 2015-ben a GDP százalékában érdemben aligha csökkent. A GKI szerint 2016-ban 2,3% körüli hiány várható, miközben a GDP-arányos államadósság 1 százalékponttal csökkenhet.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Melyek a légfékrendszer kompresszor gyakori hibái? (x)
  Negatív jelek a gazdaságból
  Visszaesnek a beruházások
  Magasról indított a GKI-Erste konjunktúraindex
  Decemberben idei csúcsára jutott a GKI fogyasztói bizalmi index
  Az online kiskereskedelem számokban 2015
  A GKI előrejelzése 2015-2016-ra
  Idei csúcsán a GKI-ERSTE konjunktúra-index
  Hetedik hónapja nem változik a GKI-ERSTE konjunktúra-index