A mára magát a legnagyobb gyorsétteremlánccá kinövő hálózat egy egyszerű barbecue étteremként kezdte pályafutását még 1940-ben. A céget egy testvérpár, Richard és Maurice McDonald alapította a kaliforniai San Bernardinóban. A "sorozatgyártás" szerű kiszolgálásban hittek, amit előttük már a White Castle hamburgerlánc is alkalmazott több mint két évtizede, a fivérek pedig továbbfejlesztették és Speedee Service Systemnek keresztelték 1948-ban. Ekkor már némileg át is alakultak, és inkább a hamburgerekre koncentráltak ők is (ez jobban megfelelt a gyorsaság igényének), és innen származik első kabalafigurájuk is, akit Speedeenek neveztek, és egy szendvicsfejű, szakácssapkás férfit ábrázolt. A ma is ismert, noha azóta ráncfelvarráson átesett bohóc, Ronald McDonald 1967 óta számít az étteremlánc védjegyének.
A társaság másik emblematikus védjegye, a nagy M betűt formáló két aranyszínű ív a világ egyik legismertebb szimbóluma, nagyjából annyian ismerik fel, mint a keresztény vallást jelképező feszületet. Ez nem is csoda, hiszen a vállalat 118 országban és térségben van jelen, 35 ezer éttermet működtet és közel 70 millió embert szolgál ki naponta, valamint másfél-kétmillió dolgozót foglalkoztat. Maga a márka jelenleg a világ hatodik legértékesebbje a Forbes összeállítása szerint, amely 39,4 milliárd dollárra taksálja azt. Forgalma 90 milliárd dollár körüli évente, reklámozásra 790 millió dollárt költ.
A világméretű franchise-hálózattá fejlesztésért a cseh származású Ray Kroc felelős, aki még szinte a kezdetek kezdetén társult be McDonaldék mellé, illetve vásárolta később ki őket, amikor a testvérek az új társ agresszív üzletpolitikáját látván inkább ott hagyták az egész iparágat. Krocot és cégét valóban számos kritika érte az egészséghez és a munkavédelemhez valamint általában az üzleti etikához való megkérdőjelezhető hozzáállása miatt, de az kétségtelenül a könyörtelen üzletember érdeme, hogy az étteremlánc a globalizáció jelképévé vált. Hiszen New Yorkban van Hongkongban nagyjából azonos élményt jelent egy McDonald´s-ba betérni. A The Economist című patinás gazdasági hetilap be is vezette a Big Mac indexet, ami országok lakosságának vásárlóerejét hivatott összehasonlítani, s egyszerűen azt vizsgálja, hogy hol mennyibe kerül a mutató nevét adó hamburger a helyi valutában. Jelenleg Norvégiában a legdrágább, Indiában pedig a legolcsóbb az emeletes szendvics. Az is vitathatatlan, hogy azokon a piacokon, ahová a McDonald´s belép, nagyon gyorsan viszonyítási alappá válik, s a fogyasztói tudatosság fejlődését is elősegíti. Ázsiában például több helyen is az amerikai mamut volt az első olyan étteremhálózat, ahol folyamatosan tiszta mellékhelyiségekkel lehetett találkozni, ezt látván pedig a vendégek már máshol is elkezdték ezt elvárni.