"Minden időben, Tisza cipőben!" A történet akkor kezdődött, amikor Thomas Bata az 1930-as években cipőgyárat akart építeni valahol Magyarországon. Egy utazása során véletlenül talált Martfűre, ahol a vízi- és közút, valamint a vasút egy ponton találkozott.

A terület 1939-ben került a tulajdonába - az ötszázkilencvenhárom kataszrális hold birtokot háromszázhuszonötezer pengőért vásárolta meg. Megkezdődött az építkezés, a Cikta Rt. - ezen a néven indult a gyár - 1942-ben megkezdte a termelést házicipők gyártásával.

A háború éveiben sok változás történt, vezetők jöttek-mentek, de a cipőgyárnak mindig volt munkája. A háborút követően a gyár is sok veszteséget könyvelhetett el, gumitalpú cipők helyett fatalpú cipők készültek. 1949 augusztusában a Cikta Rt. a Tisza Cipőgyár Nemzeti Vállalat nevet vette fel.

Az 1950-60-as években a gyár főleg belső piaci igényeket elégített ki, export csak a szocialista országokba történt. Ez idő tájt nagy mennyiségben készültek bakancsok a HM-nek, BM-nek, valamint a Munkásőrségnek.

1970 decemberében a Tisza Cipőgyár beadta új logójának engedélyezési kérelmét, amelyet 1971 első hónapjaiban megkapott. Elindult a sportcipők gyártása, amely sok fiatal kedvenc cipőjévé vált. Számos tény mutatja, hogy a Tisza Cipőgyár sportcipő vonala meghozta a hozzá fűzött reményeket. 1971 májusától a franciaországi Adidas cég is náluk gyártatta a La Paz modellnévre hallgató futballcipőit.

A '70-es évek elején számos új modell lát napvilágot, némelyiküket méltán nevezhetjük a mai old school stílusú cipők elődjének. Sokan emlékeznek még a gyár legrégebbi termékeire, a gumitalpú - vulkanizált eljárással készült - tornacipőkre, amelyek számos színben kerültek az üzletekbe. A tornacipők választéka gazdagodott, a fél tornacipők mellett magasszárúak, valamint különböző sportokhoz kiválóan alkalmas vászon- és bőrcipők készültek.


következő oldal