Változik a klíma, nekünk pedig alkalmazkodnunk kell, lehetőleg olyan megoldásokkal, amelyek a környezetünknek és a költségvetésünknek is kedveznek.
A kérdés azonban nem áll meg azon a ponton, hogy legyen vagy sem, hiszen ennél sokkal összetettebb a helyzet. Hiszen ma már számtalan különböző hőszigetelésre alkalmas anyag létezik, ezek közül is választanunk kell, és akkor még sehol nem volt az a szempont, hogy mégis milyen vastagságban alkalmazzuk őket?
Mitől függ, hogy melyik anyag lesz ideális?
Az ujhazbodrogi.hu
hőszigeteléshez kapcsolódó anyagait végignézve azonnal szembetűnik, hogy sokféle opció közül kell megtalálnunk az optimális megoldást. A döntésben szerepet játszanak olyan kérdések is, hogy milyen költségkerettel gazdálkodunk. Ha csak ezt az oldalát nézzük a dolgoknak, akkor nem véletlenül a hungarocell, vagy másik nevén polisztirol a leggyakoribb befutó.
Ráadásul ennek többféle típusa is van, így különválaszthatjuk a lábazathoz valót, ahol nagyobb nedvességtűrés szükségeltetik, ott az extrudált változat lesz az igazi, míg például a lépésálló polisztirol a tető vagy födém szigeteléséhez bizonyul optimális megoldásnak.
Annak ellenére, hogy sokan ódzkodnak tőle, elsősorban a nedvességgel szembeni kisebb ellenállóképessége miatt, néhány speciális esetet leszámítva - például a kifejezetten nedves falazat, vályogházak esetén - tökéletesen működik.
Mi az ideális vastagság?
Itt is fontos, hogy milyen anyagot használunk, de emellett természetesen a rétegvastagság sem hagyható figyelmen kívül. Vannak irányadó javaslatok is, és ezeket is érdemes megfontolni, de azzal együttesen kell mérlegelni a kérdést, hogy egyrészt milyen anyaggal fogunk burkolni, másrészt milyen igényünk van a hőszigetelési képességet tekintve.
Egy vékonyabb XPS lap csak akkor lesz elég, ha kisebb célkitűzéseink vannak az utolsó szempontot illetően, míg egy habosított cellás és grafitos EPS lemez már annak ellenére is komolyabb eredményeket fog biztosítani, hogy vékony, egyszerűen azért, mert sokkal jobban szigetel.
A homlokzatra is kerülhet vékonyabb szigetelőlap?
Erre a kérdésre szintén az a válasz, hogy elsősorban attól függ, hogy mit szeretnénk elérni, és milyen szigeteléssel. Az előbb példaként hozott EPS például még homlokzathoz is optimális lehet, ami a 0,030 W/mK hővezetési tényezőnek köszönhető.
Emellett más pozitívumai is vannak, például ellenálló a napsugárzással és a hőmérsékleti változásokkal szemben. Kifejezetten jó döntés ezt választani, ha fontos kérdés az, hogy milyen a fal vastagsága, ami például a nyílászárók körüli szigetelés miatt is érdekes lehet. Mivel vékonyabban is képes ugyanazt nyújtani, mint egy vastagabb szigetelés, ezért jó alternatívának bizonyul.
Még egy fontos kiegészítés a végére, hogy egy bizonyos mértéken túl már nem költséghatékony a vastagabb szigetelés, hiszen arányosan tekintve sokkal drágább, viszont nem tud annyival többet nyújtani, mint amennyivel többet költeni kell rá.