De vajon mindenki úgy használja ezt a technológiát, ahogy kell? Kiaknázzuk-e a benne rejlő lehetőségeket?

Mielőtt elkezdjük, érdemes kicsit alaposabban is megismerkedni vele, mert nem filléres beruházásáról van szó! Ellenben, ha jól alkalmazzuk, sokat csökkenthetünk a költségeinken, és maximalizálni tudjuk a termelésünk hatékonyságát. Érdemes szakemberektől tanácsot kérni mindehhez! Például a Morva Növénydoki precíziós mezőgazdaság terén is sokat segíthet Neked.

A precíziós mezőgazdaság lényege

Helyspecifikus gazdálkodásnak is nevezzük a precíziós mezőgazdaságot. Azt jelenti, hogy helyes és optimális inputanyag-felhasználást érhetünk el vele. Ez pedig a termés minőségi és mennyiségi növekedésével is jár.

Lehet riasztó, de az indulási költségek magasak lehetnek, és időigényes is a folyamat. Elsőként a gépparkot kell alkalmassá tenni erre a technológiára, majd a táblák talajtérképének az elkészítése következik.

Hogyan kezdjük el?

Legelőször az adott mezőgazdasági tábláról kell információkat gyűjteni. Ez három adathalmazban konkretizálódik: a hozamtérképben, a domborzati modellben és az NDVI térképben.

Utóbbinál elegendő a műholdfelvételek alapján készített ábra, de ha van saját drónos idősoros felvételünk, az még részletesebb. A három térképből minimum kettő kell ahhoz, hogy el tudd kezdeni a munkát, ugyanis ezek alapján lehet meghatározni a menedzsmentzónákat.

Következő lépések

Miután megvannak a mendzsmentzónák, el lehet végezni a kompozit mintavételt. Ezután talajfoltonként 1,5 méter mélységben szelvényeket tárunk fel, melyekkel az esetlegesen mélyebben rejlő talajhibákat is megismerhetjük.

Ilyen lehet az eketalpbetegség például - vagy a talajvíz közelsége is. Végezetül meg kell nézni a humuszos termőréteg mélységét is.

Kijuttatási térkép elkészítése

Ha a fentiek alapján megvannak a laboreredmények, megismertük az adott tábla genetikai adottságait és a különböző tápelemekkel való ellátottságát, jöhet a kijuttatási térkép! Mit tartalmaz?
 

• Először a legnagyobb gépszélességet kell megállapítani, ami a műveleti zónák méretét fogja meghatározni.
• Minden blokkot önálló egységként kell kezelni.
• Vagyis a művelési mélységet, a műtrágya, a vetőmag mennyiségét, a tápanyag-utánpótlást kell egyenként definiálni.

Végeredményként pedig olyan térképet kapunk, ami alapján el lehet kezdeni a precíziós mezőgazdasági munkákat. A fenntartása nem igényel sok teendőt: a zónákon belül ötévente kompozit mintákat kell készíteni és aszerint módosítani az értékeket.

Így nagyobb terméshozamot lehet realizálni, és egységesebb gazdálkodást tudunk folytani. Ezáltal a területek jövedelmezősége is évről évre emelkedni fog.


(x)