Ez teljes mértékben érthető is, elvégre a folyamatosan megújuló napenergia hasznosításánál kevés gazdaságosabb megoldást tudnánk elképzelni.

Egyáltalán nem a véletlen műve tehát, hogy manapság egyre inkább elterjedőben van a napkollektoros rendszerek alkalmazása egyrészt professzionális környezetben, másrészt magánjellegű ingatlanoknál is.

Rövid bejegyzésünkben a napkollektorok elterjedésének történetét, a működésük sajátosságait, valamint a hatékonyságuk okait fogjuk részletezni.

A napkollektorok elterjedésének történelmi háttere

Már a XIX. századból is akadnak feljegyzések a napkollektoros rendszerek alkalmazásáról, értelemszerűen még egészen alacsony hatásfokkal. 1891-ben került bejegyzésre az első ilyen jellegű szabadalom, amelyet megannyi hozzá kapcsolódó találmány is követett.

A XX. században sokszor lassította le a napkollektorok alkalmazásának elterjedését a nagyobb kiterjedésű kőolaj, valamint földgáz lelőhelyek felfedezése. A fosszilis energiaforrások kimerülése, illetve azok árának a jelentős emelkedése viszont egyre inkább a napkollektoros rendszerek alkalmazásának irányába terelte a fejlesztéseket.

A napkollektoros rendszerek működéséről

A Webkazánnál kapható napkollektoros rendszerek hozzáadott értéke főként a napsugárzás elnyeléséből ered. Az igazi kincs csak ezután jön, mert a rendszer a napsugarakból kinyert hőt egészen magas hatásfokkal képes átadni a szállító közegnek.

A vákuumcsöves kollektorok alapelvének a lényege, hogy az abszorbáló felületet vákuum alkalmazásával kell elszigetelni a környezettől. A napfény az üvegen és a légüres téren akadálytalanul képes áthaladni, majd pedig a sötét fényelnyelő felületen hővé alakul át.

Mivel a vákuumnál jobb hőszigetelőt keresve sem nagyon találnánk, így hőveszteség sem keletkezik a légkör irányába. Ennek pedig az a következménye, hogy a beérkező napenergiát magasabb hatásfokkal lehetséges a szállítóközeg felé továbbítani.

A napkollektoros rendszerek hatékonyságának titka

A vákuumcsöves napkollektorok kiemelt hatékonysága főként az átmeneti és téli időszakban érhető tetten. Ezekben a periódusokban az alacsony napsugárzás mellett a környezeti hatások is alig-alig hatnak a teljesítményére.

Ez köszönhető egyrészt annak, hogy a csöveket kifejezetten erős bór-szilikát üvegből készítik. Ez az anyag a hengeres kialakítás miatt is jóval nehezebben törik, mint például a síkkollektorok biztonsági üvegei. Akár nyaranta a 2,5 cm átmérőjű jégdarabok esése sem okoz bennünk maradandó kárt.

Belülről még bárium réteggel is bevonják a csövek végét, amely képes megkötni minden gázrészecskét, ezáltal biztosítva a vákuumot és egyben ellenőrző szerepet is betöltve.

(x)