Hírek
21387 hír az adatbázisban
Munkahely-változtatók Magyarországon
Marketinginfo.hu - 2019-01-29 12:15
Kutatás

A 2018 decemberében elfogadott "rabszolgatörvény" jelentős felháborodást keltett nem csak az érdekképviseletek, hanem az érintett dolgozók körében is.

A kormány az eddigi 250 óráról 400 órára emelte az elrendelhető rendkívüli munkavégzési időt, továbbá 3 évre növelte a maximális munkaidőkeretet, amelyen belül a túlórák elszámolhatók. Mindez rendkívül hátrányos lehet azon dolgozók számára, akik nem akarják ezt vállalni, s akik mögött nem áll szakszervezet vagy üzemi tanács.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2018. júliusi, tehát e törvényi változásokat megelőző, 1000 fős reprezentatív lakossági felmérése során rákérdezett arra, hogy a munkavállalók közül 2017-ben hányan és hányszor váltottak munkahelyet. A válaszoló aktív keresők mindössze huszada (5,5%-a) váltott egy év alatt munkahelyet. Azt feltételezhetnénk, hogy ahol több a munkalehetőség az adott településen vagy régióban, ott jelentősebb mértékű a munkahely-változtatás. Ez azonban nem igazolódott be.

A munkahelyet váltókon belül a legnagyobb arányt a 30-50 év közöttiek képviselték (58%), majd a 18-30 év közöttiek (39%). Előbbiek esetében a családalapítás okozta többletjövedelem-igény, míg utóbbiaknál a pályakezdés nehézségei, a szakmai és/vagy anyagi előmenetelt lehetővé tevő munkahely megtalálása lehet a fő motiváló erő. Legkevésbé az 50 fő felettiek tudnak, akarnak váltani.

A vizsgálat két részre osztotta az országot: egy fejlettebb (Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl), valamint egy kevésbé fejlett részre. Meglepő, hogy a prosperáló területeken csak a munkavállalók 3%-a, a kevésbé tehetős területeken élőknek viszont 9%-a váltott munkahelyet 2017-ben. Utóbbiak magasabb aránya bizonyos mértékben magyarázható az ezen területeken inkább elterjedt időszakos foglalkoztatással (idénymunka) is.

Váltott-e munkahelyet az elmúlt évben (2017-ben):


A munkahely-váltókat a GKI kor és regionális megoszlás szerint is vizsgálta. A kor szerinti megoszlásból jól látható, hogy a fluktuáció leginkább az 50 év alatti réteget érinti. Bármilyen korosztályt is nézünk, a fejletlenebb régiókban élők közül jóval nagyobb arányban váltottak munkahelyet (ezen belül a 30 év alatti korosztályban közel minden tízedik dolgozó ment el más céghez). Ez arra enged következtetni, hogy ahol az átlagkereset alacsonyabb, s így jóval bérérzékenyebbek a munkavállalók, ott - érthetően - kisebb emelésért is inkább váltanak. A fejlett régiókban, ahol nagy a munkaerőhiány, a vállalkozások igyekeznek megfelelő "csomagot" összeállítani a munkavállalóiknak, azok megtartása érdekében, így ezekben a régiókban kisebb az érdekeltség a váltásra.

Összefoglalva: a 2010 óta végbement jelentős kivándorlás, valamint az elsősorban EU-forrásokon alapuló, átmenetileg gyors gazdasági növekedés hatására az ország egyes régióiban jelentős munkaerőhiány alakult ki. Ezeken a területeken a munkáltatók keresetemeléssel, béren kívüli juttatásokkal igyekeznek megtartani a meglévő munkaerőt, így a fluktuáció viszonylag alacsony szintű. Ugyanakkor a közmunkával "elfedett", jelentős munkanélküliséggel jellemezhető régiókban az alacsony keresetek miatt jelentős a munkahelyek közötti mozgás.



NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      
Kapcsolódó cikkek:

  Nem jeleskednek a munkaadók a jövőre való felkészülésben
  Kiderült, kik 2018 Legjobb Munkahelyei
  Családbarát vállalkozásokat díjazott a Három királyfi mozgalom
  A L’Oréal Magyarország egyik legjobb munkahelye
  Az EY negyedszer került a világ legjobb munkahelyei közé
  Versenyképességi tényező a családbarát szellem a munkaerőpiacon
  Biztos és jól fizető munkahelyet szeretnének a fiatalok
  A szabadság után állnak fel a legtöbben a munkahelyükről

További hírek ebben a kategóriában

Nem indulunk el kártya nélkül kü...
Az egyetemi hallgatók harmada má...
Idén a többség nem egyszer akar ...
A magyar munkavállalók stabilnak...