A kutatás egy 2012-ben végzett felmérés folytatása, így lehetővé tette az elmúlt három év változásainak nyomon követését.
Az eredmények egyértelműen mutatják, hogy a lakosság ismeretei bővültek az édesítőszerekről. A többség (77%) továbbra is érdeklődik az édesítőszerek iránt, még ha nem is keresi kifejezetten az ilyen jellegű információkat. Az édesítőszerekkel kapcsolatban aktívabban érdeklődők (31%) között jellemzően kevesebben vannak a férfiak és a fiatalok.
A vásárolt termékek cukortartalmát a válaszadók 46%-a ellenőrzi bizonyos termékek esetében, miközben arra, hogy a termék cukorral vagy édesítővel készült, 56% figyel oda legalább alkalmanként. A nők nagyobb arányban figyelik mind a kalória-, cukor- és zsírtartalmat, mind a lejáratot, valamint azt is, hogy az adott élelmiszer cukorral vagy édesítővel készült.
A túlzott cukorbevitelt kerülők aránya nőtt (20% vs. 13%), mint ahogy azoké is, akiknél már kialakult a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség, ezért "kénytelenek" a cukorbevitelre odafigyelni. Akik nem figyelnek a termékek cukortartalmára vagy az édesítés módjára, azok többségében nem tartják ezeket az információkat fontosnak, vagy úgy vélik, az odafigyelésre csak akkor lenne szükség, ha valamilyen egészségügyi problémájuk jelentkezne, esetleg fogyni szeretnének.
Annak ellenére, hogy a felmérés demográfiai adataiból az is kiderült, hogy a válaszadók kevesebb, mint felének normál a testsúlya, és már a 26 év alatti korcsoportban is meghaladja a 40%-ot a túlsúlyosak és elhízottak aránya, az orvosok az esetek túlnyomó részében csak fennálló betegség (diabétesz, elhízás, metabolikus szindróma) miatt ajánlják az édesítőszerek használatát, a prevenciós cél csupán az esetek negyedében jellemző.
A többség azonban egyetért azzal, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztása nem káros a szervezetre, segíthet a testsúly karbantartásában és biztonságos. Mindez egybevág az orvosok véleményével, akik túlnyomó többsége (91%) szintén azon a véleményen van, hogy az édesítőszerek mértékletes fogyasztásának nincs egészségkárosító hatása, így biztonsággal alkalmazhatóak.
Az üdítőitalok, gyümölcslevek, édességek és gyümölcskészítmények esetében nőtt a tudatos vásárlók aránya mind a cukortartalmat, mind az édesítés típusát illetően. A szénsavas üdítők cukortartalmára figyelnek a legtöbben: a válaszadók mintegy 2/3-a úgy véli, hogy az édesítők használata indokolt és jótékony lehet ebben a termékkategóriában. A megkérdezettek legkevésbé a gyümölcslevek és a péksütemények ízesítésében tartják elfogadhatónak az édesítőszereket.
A legtöbb édesítőszer ismertsége nőtt a kutatás első hulláma óta. A legismertebb édesítőszer továbbra is a már régóta használt szacharin. Ismertségét az elmúlt években megközelítette a xilit, azaz a nyírfacukor, amit ma már 5 válaszadóból 4 ismer. Az ismertségi sorrend végén a viszonylag új édesítőszereket (szukralóz, eritrit) találjuk.