A kétnapos szakmai rendezvényen, előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és workshopokon, több mint 1500 szakember és döntéshozó vett részt, s nem csupán a magyar média képviseltette magát (tévé és rádiós csatornák, kiadók, online újságok), hanem a gazdasági élet szereplői.

Televíziózási szokások: új lehetőségek a second screen-en

Kápolnai András, az Antenna Hungária Zrt. elnök-vezérigazgatója a magyarországi tv-s piac jelenéről és jövőjéről beszélt a konferencián. Elmondta, az ingyenes platform a digitális átállás után is népszerű és jelenleg 20%-os a piaci részesedése. E tekintetben Magyarország mégis lemaradónak számít a régióban a 8 ingyenes csatornával; a legkiugróbb a cseh példa, a maga 23 (!) adójával, amivel a négyszeres lakossági piaccal rendelkező Lengyelországot (20 ingyenes TV adó) is megelőzik.

Mihók Attila (Mediaworks, vezérigazgató) előadásában általános képet festett a magyarországi médiapiacról. Prezentációjának címe - Content first vagy profit first? - utalt a médiapiacra jellemző, jelenleg is zajló változásokra. A szakember elmondta, az online és a print médiumokra is jellemző, hogy bevételeik struktúrája átalakulóban van, a reklám és hirdetési bevételek aránya csökken, a fogyasztói (előfizetői) bevételek aránya pedig nő. A médiacégek figyelme így egyre inkább a felhasználókra irányul.

Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója a többcsatornás közszolgálati modellt mutatta be, s ismertette a médiatörvényben és a közszolgálati kódexben megfogalmazott feladataikat. Elmondta, figyelemmel kísérték a televíziós piac fejleményeit, a növekvő igényt, érdeklődést a tematikus csatornákkal szemben. Hozzátette, a közép-európai piacon sok jó példával találkoztak a közép-európai régió közmédiáiban. Megerősítette, a nyáron induló M4 sportadót jövőre két újabb adó követik, M5 és M6 néven.

Fontos irány a televíziózásban a "second screen" terjedése. Ez azt jelenti, hogy tévénézéskor egyre inkább jellemző egy második eszköz - jellemzően okostelefon, vagy tablet párhuzamos használata. A téma kapcsán a TV2 is beszámol tapasztalatairól. A Rising Star műsor folyamán 17 millió szavazatot kapott a TV2, és 1.2 millió megosztást, Facebook like-t, illetve kommentet értek el. A közösségi eszközöket nem adhoc módon, hanem tudatosan használták. A TV2 weboldalon mikrosite követte a műsort, emellett kihasználták a Facebook-ban rejlő lehetőségeket, összesen 20 Rising Star FB oldal hoztak létre, nagyon fontos kereszthatásokkal. A Youtube-t vírusvideóra használták, a fiatalok körében népszerű Instagramot is tudatosan választották ki. Összesen végül 510 ezer regisztrált felhasználóval zártak.

Női magazinok, női vezetők a médiában

A kívülállók néha a 10 évvel ezelőttihez nagyban hasonlónak látják a női magazinokat, a készítők, szerkesztők véleménye szerint természetesen más a helyzet. Ha a tartalom nem igazán, a női lapok olvasóközönsége viszont nagymértékben megváltozott, az olvasók nagy része rutinos internet felhasználó (így az olvasás platformja is elmozdult). A tartalom drasztikus változására nincs is szükség, vannak viszont felkapott témák, az idei évben például egyértelműen a gasztronómiai írások számítanak kiugróan népszerűeknek.
Több jelenlévő médiacég képviselője elmondta, visszavárják és programokkal támogatják a GYES-ről visszatérő női kollegákat. A TV2 (ahol a vezetők 45%-a nő) és a T-Systems is alakított ki bababarát irodákat.

Sajtóegyensúly a hirdetők és a szerkesztőségi elvek közt

Tanulságos vitafórum bontakozott ki a Media Hungary kedd esti kerekasztal beszélgetésén. A szakemberek érzékeny témát jártak körbe: milyen az ideális nonspot megállapodás a hirdetőkkel abban az esetben, ha nem szeretnénk, hogy a szerkesztői tartalom sérüljön, vagy túlzó kompromisszumokra kényszerüljön?

A jelenlévők egyetértettek abban, 2008 óta egyre növekvő igény a hirdetők és a márkák részéről, hogy a hagyományos fizetett hirdetések mellett igyekeznek valamilyen módon bekerülni a szerkesztett tartalomba is. Hallhattunk példákat is, Guttengéber Csaba, a Metropol kereskedelmi igazgatója megemlítette, negatívan kell értékelnünk, ha egy hirdető cég közvetlenül szeretné a szerkesztőségi tartalmat befolyásolni. Gyakoribb és kezelhetőbb eset, ha a hirdető részéről az az igény, kérés merül fel, hogy az adott lap újságírói foglalkozzanak a hirdető piacával és biztosítsanak számára nyilatkozási lehetőséget. Guttengéber javaslattal is élt a hirdetők felé, elmondta, az előre elkészített, tematikus hirdetések könnyen aktivizálhatók, ha az találkozik olyan, rendszeresen ismétlődő szerkesztőségi témákkal, mint például az iskolakezdés, vagy a téli autógumi csere.

Összefoglalásként elmondható, hogy a médiapiac iránt érdeklődők valamennyien találtak maguknak érdekes programot a párhuzamosan 5 különteremben zajló előadások között. Mint ahogy az egyik szekció moderátora megjegyezte, elképesztően távolinak tűnik a konferencia első megrendezése, a 20 évvel ezelőtti összejövetelnek a fő témája a jelenlegi médiatörvény elődjének megalkotása volt.