A QR-kód nem új technológia, hosszú évek óta létezik és elérhető, viszont - eddig - nem igazán futott be, ezért tulajdonképpen továbbra is "start-up fázisban" van. A technológiában rejlő legnagyobb lehetőség, hogy általa valamilyen módon összekössük a virtuális világot a valóságossal - mondta el a siófoki Media Hungary konferencián Vernyik Imre, a Carnation médiacsapatának vezetője szerdán.

Annak ellenére, hogy nem tekinthető igazán széles körűen használt eszköznek a QR-kód, azért Magyarországon is számos óriásplakáton, közterületi vagy sajtómegjelenésen találkozhatunk a kétdimenziós vonalkódokkal, amelyek helyszíni tartalomfogyasztást, vagy - ami talán még fontosabb - valamiféle interakciót tesznek lehetővé mobiltelefonjainkon keresztül.

A szakember elmondta: a piac több kategóriáját különbözteti meg a kódoknak. Van, aki már magával a kóddal is üzen, tehát nemcsak azt a funkcióját használja ki, hogy másodlagos üzeneteket juttathat el a felhasználóknak, hanem odafigyel a QR-kód dizájnjára is, szinte művészeti alkotásként felfogva azt. Más cégek vagy márkák egyszerűen saját jelenlegi digitális rendszerük lecserélésére használják a lehetőséget, magyarul a "rendes" vonalkódok helyett vezetik be az újabb eljárást. Ebben ugyanis sokkal több lehetőség van, mint a korábban használatos vonalkódokban, jóval több információt lehet a QR-kódokkal továbbítani és megjeleníteni.

A professzionális kommunikáció terén persze a másodlagos üzenetek továbbítása a lényeg. Ezért is jellemző, hogy termékek csomagolásán tűnnek fel a fekete-fehér (vagy éppen színes) krikszkrakszok, a vásárlás helyén még egy utolsó reményteljes impulzust adva a potenciális vevőknek. A felhasználhatósága a kódoknak egyébként szinte végtelen: szöveges, képes, hangos, videós tartalmakat lehet továbbítani általa, kommunikációs csatorna (jellemzően emailes) nyitható a user felé, szavazásokon lehet részt venni, stb. Röviden: a bevonódást segítheti elő az eszköz.

Mindazonáltal kutatási adatokból az olvasható ki, hogy a technológia még nem kapott ugyan szárnyra, de már nem is nagyon fog. Anélkül fogják ugyanis korszerűbb, egyszerűbben használható megoldásokra cserélni, hogy elérte volna a csúcsát - mondta el Vernyik Imre. "Nem várom, hogy ennek az eszköznek nagy bummja legyen a közeljövőben" - fogalmazott. Ennek a másik oka az, hogy az okostelefonok - amelyek a QR-kódok megfelelő használatának elengedhetetlen előfeltételei - még nem elég elterjedtek ahhoz, hogy mindenki használni tudja az újszerű vonalkódokat. A teljes lakosság körében 22, a 40 évesnél fiatalabbak között 34 százalékos a penetráció, ami nem nő olyan gyorsan, hogy 1-2 éven belül mondjuk 60 és 70 százalék közé érjen. S mire odaér, a QR-kódot, mint technológiát, már meghaladja a piac, s nem fogják elegen használni ahhoz, hogy más megoldások ne üthetnék ki a nyeregből - fejtegette a szakember.

Európában egyébként Németországban áll a legjobban a QR-kód, de még ott is csak a 18,6 százaléka mondta az okostelefon-tulajdonosoknak 2012-ben (!), hogy érti a megoldást és használta is tartalom megszerzésére. Ez egyébként 128 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest. Németországban az okostelefon-penetráció csaknem 50 százalékos a teljes lakosság körében.

A fejlett európai piacokon egyébként legtöbbször magazinból indítottak QR-kódos leolvasást, a második helyen a közterület, a harmadikon az email, a negyediken a termékcsomagolás állt tavaly. A lehívások nagyjából 70 százaléka egyszerű termékinformációhoz vezetett. Ez - figyelembe véve a lehetőségeket - meglehetősen "1.0-ás" használat a szakember szerint. A második helyen eseményekről szóló tartalom áll, a harmadikon a jótékonysági információk, s csak a negyediken következnek a kuponok, ami már valamiféle valódi interakciónak nevezhető.