Tanulmányok, elemzések
1735 anyag az adatbázisban
Bevezető

Az FHB a Takarék Csoport tagjaként egyedülálló részletességgel dolgozza fel a magyarországi lakásárak alakulását. A legfrissebb mérés szerint a lakásárak drágulása tovább folytatódott. Az FHB Lakásárindex értéke 242,34-ről 249,30-ra változott 2017 második negyedévére, így az első negyedévhez képest 2,9 százalékos volt az árak emelkedésének szintje nominálisan. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg reál értelemben közel 59 százalékkal emelkedett.

A lakásépítések tovább dübörögnek hazánkban, 2017 első három negyedévében több mint 32 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, mint az előző azonos időszakában. Sok, az új lakásokat terhelő áfacsökkentést kihasználó fejlesztő megkezdett projektje a végéhez közeledik, ami látszik az épített lakások számának idei évi növekedéséből is, az év első három negyedévében közel 8 ezer lakás készült el, ami 50 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

A lakáshitelezés a lakáspiac szempontjából továbbra is kedvezően alakul, a lakosságnak kihelyezett lakáscélú hitelek összege bővült, a kamatok pedig tovább csökkentek.

2017 első félévében tovább növekedtek a lakásárak Magyarország minden régiójában. A drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió áll az élen, itt 2016 átlagos lakásáraihoz képest közel 12 százalékkal emelkedtek az árak. A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, de a megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól nem jelentős, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie a versenyt a lakásárak növekedését illetően. A legkisebb változás a községeket jellemezte, ahol mindössze 1,6 százalékkal mentek fel az árak.

A lakásépítések ugyan dübörögnek, mégis sok a bizonytalanság az újlakás-építések körül. A munkaerőhiány ugyanis jelentősen nehezíti a projektek megvalósulását, ami pedig az építőipari megrendelés-állomány növekedésével csak tovább fokozódhat.

Tovább száguld a lakáspiac

Az FHB Lakásárindex 2017. II. negyedévében, a korábbi 242,34-ről 249,30-ra változott. A drágulás tehát tovább folytatódott a hazai lakáspiacon, 2017. II. negyedévében a lakóingatlanokért átlagosan 2,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben. Az aktuális mutató előállításához a Takarék csoport piaci információi és saját megfigyelései mellett felhasználtuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az adott időszakra feldolgozott valamennyi adatot.

Az FHB Lakásárindex jelenleg a válság előtti maximumhoz képest több mint 24 százalékkal magasabb szinten áll, vagyis lassan közel negyedével kell többet fizetnie a lakásvásárlóknak az ingatlanokért, mint 2008 első negyedévében. Reál értelemben ugyanakkor továbbra is a 2008 eleji szinten mozognak az árak (1. ábra).

A beérkezett új adatoknak köszönhetően az FHB Lakásárindex 2017. I. negyedéves értékét az alábbiak szerint véglegesítettük.

Az FHB Lakásárindex értékei:
 
  • 2016. I. negyedév: 217,35
  • 2016. II. negyedév: 220,23
  • 2016.III. negyedév: 226,6
  • 2016.IV. negyedév: 233,61
  • 2017.I. negyedév: 242,34
  • 2017. II. negyedév: 249,3


2017. II. negyedévében 2,9 százalékkal növekedtek a lakásárak az első negyedévhez képest hazánkban, és reál értelemben is közel ekkora volt a változás (2,8%). A drágulás tehát stabilan tartja magát, bár valamelyest elmarad az előző két negyedévben tapasztalttól, jelentős különbségről azonban nem lehet beszélni (2. ábra).

2017 második negyedévének végén összesen 13 százalékkal kellett többet fizetni a lakóingatlanokért, mint 2016 azonos időszakában, míg 2015 második negyedévével összehasonlítva a különbség 32 százalékos. Reál értelemben ennél valamivel kisebb volt a lakásár-emelkedés, 1 évre visszatekintve 11, míg 2 éves időtávon 29,8 százalékos volt a lakások reál felértékelődése. A 2014. második negyedéve óta tartó felívelés során az index értéke nominálisan közel 62 százalékkal, míg a reál emelkedés közel 59 százalékos volt.

Lakáspiaci folyamatok

Építkezik az ország

A lakásépítések tovább dübörögnek hazánkban, és a 2016-os jelentős növekedés az idei évben is tovább folytatódott. 2017 első három negyedévében több mint 28 400 lakásépítési engedélyt adtak ki Magyarországon, ami a tavalyihoz képest is több mint 32 százalékos emelkedést jelent, 2015 azonos időszakában kiadottakhoz képest pedig megháromszorozódásról lehet beszélni. Az építési engedélyek számát tekintve Budapest vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, már az év első 3 negyedévében több engedély született, mint tavaly egész évben, az engedélyek száma közelítette a 11 ezret.

Az épített lakások száma az idei évben növekedésnek indult, az év első három negyedévében közel 8 ezer lakás készült el, ami 50 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az utolsó negyedévben azonban egy jelentősebb növekedésre lehet számítani, több nagy lakásprojekt esetében is erre az időre tervezik az átadást. (3. ábra).

A lakáshitelezés a lakáspiac szempontjából továbbra is kedvezően alakul. A háztartásoknak nyújtott forint lakáshitelek szezonálisan igazított értéke március és október között végig meghaladta a havi 50 milliárd forintot, sőt októberben már megközelítette a 60 milliárd forintot is. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 2017 októberében további enyhe csökkenést követően 4,5% volt, míg a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatlába 4,3 százalékos szinten mozgott (4. ábra).

Az év első félévében valamivel több, mint 55 ezer adásvételre került sor Magyarországon, vagyis kevesebbre, mint 2016 azonos időszakában. Az adásvételek száma minden településtípus esetében csökkent, a legnagyobb visszaesés Budapesten volt tapasztalható, ahol kevesebb, mint 14 ezer tranzakcióra került sor, míg 2016 és 2015 első 6 hónapjában még 15 ezer felett mozgott a számuk, a mérséklődés 11 százalékos volt. Hozzá kell azonban tenni, hogy az adásvételek számában az új lakás tranzakciók még nem jelennek meg az átadott lakások alacsony száma miatt, így főként Budapesten a fenti számnál magasabb lehetett az adásvételek száma (5. ábra).


Regionális folyamatok

A Közép-Magyarország régió továbbra is vezet az áremelkedésben

2017 első félévében tovább növekedetek a lakásárak Magyarország minden régiójában. A drágulásban ismét a Közép-Magyarország régió áll az élen, itt 2016 átlagos lakásáraihoz képest közel 12 százalékkal növekedtek az árak. A második és harmadik helyen az áremelkedést illetően a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl régió szerepel 9-10 százalék közötti drágulásával, míg a legkevésbé Észak-Magyarországon emelkedtek az árak, ahol a növekedés 6 százalék alatt maradt (6. ábra).

A különböző településtípusok közül továbbra is Budapestet jellemzi a legnagyobb drágulás, 2016 átlagos értékeihez képest közel 12 százalékos volt a növekedés mértéke. A megyeszékhelyek elmaradása a lakásár-emelkedésben a fővárositól nem jelentős, 10 százalékkal növekedtek itt az árak 2017 első felére 2016 átlagos szintjéhez képest. A legkisebb változás a községeket jellemezte, ahol mindössze 1,6 százalékkal mentek fel az árak. Továbbra is igaz azonban, hogy az egyes településtípusokon belül az ország különböző tájegységei között jelentős különbségek vannak az árak alakulását illetően.

Budapest még vezet

A mélyponthoz képesti drágulásban egyértelműen Budapest vezet, ahol közel 80 százalékkal kellett többet fizetni a lakásokért 2017 első félévében mint a mélyponton. Bár a főváros sokáig őrizte vezető szerepét az áremelkedésben, egyre inkább úgy tűnik, hogy az ország más részeinek is sikerül felvennie vele a versenyt a lakásárak növekedését illetően. A Közép-Dunántúl megyeszékhelyein például 2016 átlagos értékeihez képest 13,7 százalékkal drágultak a lakóingatlanok, miközben Budapesten 11,4 százalékkal mentek fel az árak 2017 első félévére, de a fővárost a Dél-Alföld régió megyeszékhelyei is megközelítették az áremelkedésben 11 százalékos eredményükkel (7. ábra).

Budapesten a mélyponthoz képest a belváros drágulása kiugró, az V. VI. VII. és VIII. kerületekben az árak duplázódtak 2017 első félévére. De szintén kiemelkedő volt a III., IV. XV. X. és I. kerületekben az árak emelkedése, ahol 80 és 100 százalék között volt az árak növekedése. A legkevésbé a pesti peremkerületek árai változtak a mélyponthoz képest, de még így is meghaladta a 60 százalékot szinte valamennyi esetében a drágulás mértéke.

Nem csak a válság mélypontjához képest vizsgáltuk meg a lakásárak szintjét, hanem azt is megnéztük, hogy miként változtak az árak 2016 átlagos értékeihez képest 2017 első félévére. Mint az 1. térkép mutatja, a vizsgált időszakban a korábbi jó teljesítménye ellenére már nem a pesti belvárosban volt a legnagyobb a lakásár rally, sőt a többi kerülethez képest az V. meglehetősen szerényen teljesített. Az árak az I., a VIII., a XV. és a XXI. kerületekben nőttek a leginkább, ahol 14 százalék felett volt a változás mértéke. Szintén jellemző, hogy a korábban kevésbé drágult kerületek esetében is számottevő árnövekedés volt megfigyelhető, 11-14 százalék között mentek fel az árak a XVI., a XVII. és a XVIII. kerületekben.


Mi a gond az újlakás-piacon?

Az új lakásépítések jelentős lendületet kaptak az eladásukat terhelő áfakulcs tavaly év eleji 27-ről 5 százalékosra történő csökkentésével. Az ezután elindított projektek lassan a befejezésükhöz közelednek, ami egyre inkább az átadott lakások számában is látszik. 2017-ben például Budapesten már 1000-rel több lakást adhatnak át az év végéig, mint a tavaly, a következő években pedig még nagyobb számban készülhetnek el otthonok. 2018-ra a legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található új otthonok száma közelítheti a 9 ezret, de 2019-es várható befejezéssel is már több mint 7400 lakás építését jelentették be a fejlesztők a Budapesti Lakáspiaci Riport adatai szerint.

Manapság azonban egy projekt várható befejezése körül egyre több a bizonytalanság, szintén a Budapesti Lakáspiai Riport adatai szerint, az induláskor tervezett átadási határidő már a lakások több mint a felénél eltolódott, körülbelül 10 százalékuk esetében ennek mértéke pedig már legalább 1 évet tesz ki (8. ábra).

* A vállalkozások által épített lakások száma,
** A KSH adatai szerint az első 3 negyedévben átadott, és a Budapesti Lakáspiaci Riport szerint várhatóan az év utolsó negyedévében elkészülő, legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található lakások száma,
*** A Budapesti Lakáspiaci Riport szerint várhatóan elkészülő, legalább 4 lakást tartalmazó projektekben található lakások száma


Munkaerőhiány

A lakásátadások csúszásában óriási szerepet játszik a munkaerőhiány, a fejlesztők nagyon nehezen találnak megfelelő kivitelezői kapacitást. Magyarországon nagyon sok szektorban okoz jelentős problémát a munkaerőhiány. Az országban több mint 73 ezer üres, betöltetlen álláshely volt 2017 harmadik negyedévében, ami azt jelentette, hogy az üres álláshelyek aránya 2,4 százalékot tett ki az említett időszakban. A különböző gazdasági szektorokat azonban nem egyformán érinti a hiány. A legtöbb ember a feldolgozóiparból hiányzik, számuk meghaladja a 20 ezret, és az üres álláshelyek aránya 3 százalékos. Sok ember hiányzik a humánegészségügyi, szociális ellátásból, és az adminisztratív és szolgáltatást támogatótevékenységek esetében is, az üres álláshelyek száma előbbinél több mint 8600, míg utóbbinál közel 8 ezer, arányuk pedig 4,8 illetve 3,5 százalékos.

Ezekhez képest az építőiparban a 3377 betöltetlen álláshely első ránézésre nem tűnik kiemelkedőnek, 8. helyen áll a gazdasági szektorok között az üres állások számát illetően. Az üres álláshelyek arányát tekintve már romlik a kép, 2,7 százalékos eredménye az 5. legrosszabb a különböző gazdasági ágak között. Ami miatt azonban különösen nagy gondokat okoz az ember hiány, az az, hogy az utóbbi két 2 évben növekedett meg jelentősen az üres álláshelyek aránya. Az építőipar torony magasan vezeti az üres álláshelyek aránya esetében bekövetkező változási listát, közel 190 százalékkal volt magasabb az üres álláshelyek aránya 2017 harmadik negyedévében, mint 2 évvel korábban, ilyen mértékű helyzetromlásra pedig semelyik szektorban nem volt példa (9. ábra). A betöltetlen álláshelyek száma pedig folyamatosan növekszik az építőipar jelentős megrendelés-állományának köszönhetően.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  FHB Lakásárindex - Folytatódott az áremelkedés
  FHB Lakásárindex - folytatódott az áremelkedés

További tanulmányok

Előrejelzés 2018-ra
Értékesítési és vásárlási okok a...
Felfutóban a vállalati hitelezés...
A szolgáltató szektor a legszabá...