Tanulmányok, elemzések
1728 anyag az adatbázisban
Bevezető

Az egy főre jutó éves, átlagos bruttó jövedelmek 4,4, a nettó jövedelmek 4,2%-kal emelkedtek, a reáljövedelem pedig 3,8%-kal nőtt - derül ki a most megjelent, A háztartások életszínvonala, 2016 című KSH-kiadványból. A felmérés szerint a teljes lakosság 25,6%-át, azaz 2 millió 465 ezer embert érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata - ez 2015-höz képest 0,7 százalékpontos mérséklődést jelent.

A felmérés főbb megállapításai:

Jövedelmi helyzet

2016-ban a háztartások jövedelmi helyzete javult, mind színvonala, mind szerkezete pozitív irányban változott. Az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 1 millió 504 ezer forintot tett ki, 4,4%-kal többet a 2015. évinél. A teljes népességre számított egy főre jutó éves nettó jövedelem átlagosan 1 millió 199 ezer forint volt, ami 4,2%-os nominális növekedés. 2016-ban a fogyasztói árak 0,4%-os emelkedése mellett a reáljövedelem 3,8%-kal nőtt. 2016-ban tovább folytatódott a jövedelmek szerkezetének javulása, a munkajövedelmek részaránya az előző évihez képest 69-ről 70,1%-ra nőtt, míg a társadalmi jövedelmeké 29,0%-ról 28,3%-ra csökkent.

2016-ban az egy főre jutó bruttó munkajövedelem az előző évihez képest 6,0%-kal, 1 millió 54 ezer forintra nőtt, az egy főre jutó éves társadalmi jövedelmek pedig átlagosan 426 ezer forintot tettek ki, 1,9%-kal többet, mint 2015-ben.


Szegénység, társadalmi kirekesztődés

Magyarországon 2016-ban folytatódott a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség számának és arányának csökkenése. 2016-ban 76 ezer fős mérséklődés mellett összesen 2 millió 465 ezer embert - a teljes lakosság 25,6%-át - érintett a szegénység legalább egy dimenziója. Az elmúlt években folyamatosan csökkent azoknak a száma, akik több dimenzióban is a veszélyeztetettek közé tartoznak. 2016-ban 175 ezer fővel lettek kevesebben azok, akik két, 71 ezer fővel azok, akik mindhárom szegénységi típusban érintettek voltak. A legnehezebb helyzetben lévők - akik mindhárom dimenzióban érintettek - száma 114 ezer fő volt, arányuk 1,2%-ot tett ki.

2016-ban a teljes népesség 13,4%-a, 1 millió 293 ezer ember élt a szegénységi küszöb alatti jövedelemből, 105 ezerrel kevesebben, mint 2015-ben. A szegénységi küszöb 2016-ban egyfős háztartásra vonatkozóan 77 680 forint volt, 5,1%-kal magasabb egy évvel korábbinál. A korcsoportokat tekintve a legnagyobb javulás a 18 év alatti korosztály helyzetében következett be, körükben a jövedelmi szegények aránya 5,1 százalékponttal csökkent. A gyermekes háztartások körében 3,5 százalékponttal mérséklődött a szegénységi küszöb alatt élők aránya. 2016-ban folytatódott a depriváltak arányának csökkenése.

2016-ban a teljes népesség 14,5%-a (1 millió 400 ezer fő) volt súlyosan deprivált, ez 1,7 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb javulás a váratlan kiadások fedezésére vonatkozóan történt: míg 2015-ben a háztartások 50,7%-a nem tudott finanszírozni egy váratlan kiadást, addig 2016-ban a háztartások már csak kevesebb mint egyharmada (31,4%) küzdött ezzel a problémával.

Csökkent a munkaszegénységben élők aránya: 2016-ban a teljes népesség 4,9%-a (468 ezer fő) tartozott a nagyon alacsony munkaintenzitásúak csoportjába, 1,2 százalékpontos a mérséklődés 2015-höz viszonyítva.


A háztartások fogyasztása

2016-ban a háztartások 1 millió 22 ezer forintos egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 4,4, míg az árak 0,4%-os növekedésének a hatását is figyelembe véve 4,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A háztartások három legnagyobb kiadási tétele közül élelmiszerekre és alkoholmentes italokra 246,5 ezer, lakásfenntartásra és háztartási energiára 215,7 ezer, közlekedésre és szállításra éves szinten fejenként átlagosan 117,5 ezer forintot fordítottak. Az év során a lakosság minden kiadási főcsoportban növelte fogyasztását. A megélhetéssel kapcsolatos költségek - az élelmiszerekre, a lakásfenntartásra és a közlekedésre fordított kiadások - összes fogyasztási kiadásból mért aránya tovább csökkent, 2016-ban a kiadások 56,7%-át tették ki, ez 3,7 százalékponttal alacsonyabb a vizsgált időszak alatt mért 2012. évi, negatív csúcsnál (60,4%), aminek hatására nőtt a háztartások szabadon felhasználható jövedelme.

A legmarkánsabban a jövedelmi helyzettel függ össze a fogyasztás: minél magasabb egy háztartás jövedelme, annál többet költ. 2016-ban a legfelső jövedelmi ötödben élők 3,6-szer annyit adtak ki egyéni fogyasztásukra, mint a legalsó ötödbe tartozók. A legszegényebbek kiadásai az országos átlag kevesebb mint felét (47,8%-át), a legfelső ötödben élőké annak 1,7-szeresét tették ki.


A háztartások energiafelhasználása

Az energiakiadásokat és a háztartások energiafogyasztásának alakulását több tényező befolyásolja, amelyek közül a hazai folyamatokra a leginkább az energiapolitikai intézkedések, a lakásépítések, illetve a lakáskorszerűsítések hatottak. Az elmúlt hat évben a fogyasztási szerkezetben jelentős változások történtek: mind az elektromos energia, mind a vezetékes gáz részaránya csökkent a háztartásienergia-kiadásokban (előbbié 33,5, utóbbié 35,1%-ra, így 2016-ban legnagyobb hányadban már a vezetékes gázra költöttek a háztartások), ugyanakkor a szilárd tüzelőanyag részaránya közel 20%-ra nőtt, amivel ez a harmadik leggyakoribb tételnek számít az energiakiadásokban. A folyékony tüzelőanyagok használata hazánkban nem elterjedt, a háztartásienergia-kiadásokon belül a 0,01%-ot is alig érik el.

A háztartásokban fűtéséhez használt energiahordozók fajtáit alapvetően a lakás kommunális ellátottsága - pl. a vezetékes gázzal való ellátottság vagy távhőre való csatlakozottság - határozza meg. A magyar háztartások fűtési módozataiban 2010 óta a legszembetűnőbb változás a gázfűtéssel rendelkező háztartások arányának visszaszorulása volt.

Szubjektív jóllét

A szubjektív jóllét vizsgálata arról szolgáltat információkat, hogy az emberek miként élik meg mindennapjaikat és hogyan érzik magukat. Az élettel való elégedettség átlagértéke 2017-ben - egy 0-tól 10-ig terjedő skálán - a 16 éves és annál idősebb lakosságra 6,09 pont volt, gyakorlatilag megegyezik a korábbi évek adataival (2013: 6,11; 2015: 6,10; 2016: 6,10). Az élettel való elégedettség az életkor előrehaladtával fokozatosan csökken, az átlagérték a 16-24 évesek körében a legmagasabb (6,75), és a 75 évesek és annál idősebbek körében a legalacsonyabb (5,29).

Az iskolai végzettség meghatározóan befolyásolja az egyén szubjektív jóllétét, élettel való elégedettségét, az emberekbe vetett bizalmát. Minél magasabb az egyén iskolai végzettsége, annál nagyobb bizalommal fordul az embertársai felé. A korábbi évektől eltérően az emberekbe vetett bizalom tekintetében is kirajzolódik egy életkori lejtő: a 16-24 évesek átlagosan 5,44 pontra értékelték bizalmukat, ezzel szemben a 75 évesek és annál idősebbek csupán 4,78-ra. A közterületen való biztonságérzet az elmúlt években folyamatosan javult hazánkban. A községben élők 82,6, a budapestiek 79,6%-a nyilatkozott úgy, hogy egyedül, sötétedés után is biztonságban érzi magát lakókörnyezetében.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Egyre derűlátóbbak a magyar háztartások
  Javul az életszínvonal?
  A háztartások 42 százalékában van autó
  A kelet-közép-európai régió eladósodott
  Változnak a háztartások megtakarítási szokásai
  A magyar háztartások csupán hatoda tud megtakarítani
  A háztartások nyolcada a válság óta tervezi meg kiadásait
  A háztartások fogyasztásának színvonala és szerkezete

További tanulmányok

Több lehetőséget hozhat a piacna...
A csúcshoz képest csökkent októb...
Akár 3,5 %-kal is nőhet a GDP jö...
17 százalékkal magasabbak a fizi...




Online marketing specialista
A 3DHISTECH a digitális mikroszkópok fejlesztésében és gyártásában élenjáró...