Tanulmányok, elemzések
1723 anyag az adatbázisban
Bevezető

A GKI júliusi lakossági felmérésében a megkérdezettek átlagosan 76%-a javulást vagy stagnálást, 24%-a pedig romlást (növekvő állástalanságot) várt a munkanélküliek számában a következő 1 évben. (Ezek az arányok fél éve közel változatlanok).

Mindeközben a KSH adatai szerint 2017 második negyedévében 196 ezer munkanélküli volt az országban és a munkanélküliségi ráta 4,2% volt (2013-ban még 10% feletti). Ezek az értékek a rendszerváltás óta a legjobb adatok, s ez alapján úgy tűnik, hogy nincs ok az aggodalomra. Mégis, a GKI felmérésének eredményei arra engednek következtetni, hogy hiába a javuló magyar foglalkoztatottsági mutatók, a válaszadók viszonylag jelentős része még mindig nem érzi biztonságban a munkahelyét. (Ezt két nemrég publikált felmérés magyarországi eredményei is megerősítik.)

Az aktív korú lakosság félelme a munkanélküliségtől a legalacsonyabb és a legmagasabb iskolai végzettség szerint (1993. január - 2017. augusztus)


Miért érzik úgy a válaszadók, hogy az állástalanság súlyos probléma?

1992 óta jellemzően a diplomások tartottak a legkevésbé, a legfeljebb 8 általánost végzettek pedig a leginkább a munkanélküliségtől, de igazából végig együtt mozognak az értékek. A félelem csökkenését az elmúlt években csökkentette a magyar gazdaság visszaesésének befejeződése, a közmunka elterjesztése, majd a külföldre kivándoroltak és a munkavállalók képzettségbeli problémái miatt kialakult munkaerőhiány, valamint az állami túlfoglalkoztatás. A júliusi felmérésben - meglepő, és a korábbi trendtől feltehetőleg csak átmenetileg eltérő módon - a legfeljebb 8 általánost végzettek a legoptimistábbak ("csak" 21%-uk vár romlást). Az érettségivel rendelkezők körében az arány 23%, a szakmunkás és diplomások között pedig rendre 26-26%. Vagyis iskolai végzettség szerint közel azonos arányban félnek az elbocsátásoktól, ugyanakkor a képzettebbek most kissé jobban tartanak ettől.
Az életkor szerinti megoszlásban a 18 és 51 év közöttiek tartanak legkevésbé a munkanélküliségtől (22-23%), az 51 és 65 év közötti korosztály pedig a leginkább (27%), ami nem meglepő, hiszen az idősebbek nehezebben találnak munkát.
A megkérdezettek válasza munkaerő-piaci aktivitás szerinti bontásban nem meglepő módon a munkanélküliek körében lett a legrosszabb (33% számít további romlásra). A munkanélküliségből - főleg ha az tartós, képzetlenséggel és hátrányos regionális helyzettel kapcsolódik össze - valóban nehéz a kitörés. Az egyetemista/főiskolai hallgatók között ellenben messze a legjobbak a várakozások (9%). Ez feltehetően azért van így, mert azt látják, hogy sok álláslehetőség közül válogathatnak. Ugyanakkor, a felsőfokú végzettségűek nem feltétlenül a képzettségüknek megfelelő pozíciókban dolgoznak. Sőt, gyakran alacsonyabb keresettel is kell beérniük.




Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  A nők pesszimistábban látják a jövőt
  A felelős vállalatoké a jövő
  Foglalkoztatottság és a munkanélküliség, 2014. december–2015. február
  Foglalkoztatottság és a munkanélküliség, 2014. november–2015. január
  Foglalkoztatottság és Munkanélküliség 2014-ben
  Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2014. szeptember–november
  Foglalkoztatottság és Munkanélküliség, 2014. augusztus–október
  7,9 százalékos a munkanélküliségi ráta

További tanulmányok

Románia lesz az új európai gazda...
Hazai ingatlanpiaci körkép
Újabb rekord dőlt a hazai haszná...
Előrejelzés 2017-2018-ra