Tanulmányok, elemzések
1723 anyag az adatbázisban
Bevezető

A román gazdaság teljesítménye bizonyos értelemben szárnyal, az ország e szempontból jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország. Mélyebb elemzést követően azonban már nem ennyire egyértelmű a fejlődés.

Ha a román gazdaság teljesítményét nézzük, csakis szuperlatívuszokban tudunk beszélni róla; a közelmúltban például többször is "gazdasági tigrisként" jellemezték. Románia gazdasági szempontból jelenleg az egyik leggyorsabban növekvő Európai Uniós tagország, hiszen 2016-ban a belföldi GDP 4,8%-kal nőtt, míg az EU GDP-je 1,9%-kal alacsonyabb mértékben gyarapodott, amely a román belföldi GDP fele volt. Hasonló a helyzet az első félév eredményeit tekintve is, ahol a román gazdaság növekedése 5,7%-ot tett ki, míg ez az érték az EU-ban kicsivel 2% fölött volt.

Az erős GDP-növekedés miatt nem meglepő, hogy még az időszakos román statisztikák is nagyon pozitívak. A romániai kiskereskedelmi értékesítés gyors növekedése a háztartások erőteljes fogyasztását mutatja és az ipar is jól működik, így a munkanélküliségi ráta az EU-ban itt a legalacsonyabb. Vajon Románia a mutatók alapján valóban kelet-európai tigrisnek tekinthető, amely gyorsan utoléri a gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európát? Vagy a román gazdaság gyors növekedése csak átmenetinek tekinthető?

"A valóság az, hogy Románia gazdaságilag jelenleg jól teljesít, de a vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity - PPP) számított egy főre jutó GDP az EU átlagának csak 59%-át teszi ki. Feltételes módon Románia 27 év alatt gazdaságilag felzárkózhatna az Európai Unióhoz, ha a GDP növekedése átlagosan 4% lenne, míg az unióban csak 2%-kal növekedne ez az érték. De vajon mennyire reális az, hogy Románia GDP-je éves szinten 4%-kal fog növekedni, amikor 1997 és 2012 között az átlagos GDP-növekedés csupán 2,5% volt?" - vélekedik az AKCENTA CZ szakértője, František Kovacs.

A román gazdaságot - mint sok más közép- és kelet-európai országot - négy, többé-kevésbé ideiglenes tényező kombinációja támogatja. Először is az Európai Központi Bank (EKB) rendkívül laza monetáris politikájáról beszélhetünk, valamint az európai gazdaság jelenlegi erőteljes növekedéséről, amely azonban nem tart örökké. Másodszor, az uniós pénz beáramlása támogatás formájában történik, tehát Románia az európai támogatások nettó kedvezményezettje. A harmadik tényező a nagyon olcsó munkaerő: 2016-ban Romániában elért átlagos bérköltség 5,5 euró volt, szemben az Európai Unió 25,5 eurós átlagával. Negyedszer, a jelenlegi gazdasági növekedést nagyrészt a háztartások fogyasztása és a jelenlegi kormány fiskális expanziós politikája vezérli. Nem kétséges, hogy a jelenlegi költségvetési terjeszkedés pozitív hatással van a GDP növekedésére, de nem az állami költségvetésre. A GDP 5%-os növekedésének ellenére Romániában az államháztartási hiány és az államadósság növekedése tapasztalható.

"Ha egy országot gazdasági tigrisnek nevezünk, akkor nem csak a GDP növekedésére kell összpontosítanunk, hanem más mutatókra is, mint például a beruházásokra. Ugyanis éppen a befektetések azok, nem pedig a háztartási fogyasztások, amik segítik a gazdaságilag gyengébb országokat felzárkózni a gazdaságilag erősebbekhez. A beruházások területén Románia nem tűnik ki, hanem épp az ellenkezőjéről tesz tanúbizonyságot." - mondta az AKCENTA CZ szakértője.

Az állami beruházásokat Romániában erősen befolyásolják az európai támogatások. A kutatási-fejlesztési befektetések tekintetében (R&D expenditure) az EU-ban Románia és Ciprus a GDP 0,5%-val azok az országok, amelyek a legkevesebbet fektetnek ebbe a fontos területbe. Az uniós átlag a GDP 2,0%-nak felel meg. Dél-Koreában például a kutatásra és fejlesztésre a GDP több mint 4%-a, Németországban kevesebb mint 3%-a jut.

A román gazdaság gyors növekedése miatt már egyre gyakrabban elmélkedtek szakértők az ország euróövezetbe való belépésén. Fontos azonban, hogy az euró bevezetése elsősorban politikai döntés, ha a belépés legfontosabb paraméterei az úgynevezett Maastrichti konvergencia-kritériumok. Csak ezután válik Románia euróövezetbe való belépése meglehetősen reálissá. Azonban ha a többi paramétert vesszük alapul - mint például Románia gazdasági ciklusának euróövezettel való koherenciáját, vagy Románia gazdasági fejlettségét - felmerül a kérdés, hogy a gazdasági különbségek az euróövezet és Románia között nem túl nagyok-e? Az egy főre jutó GDP vagy az órabérek alapján elmondható, hogy a különbségek még mindig túl nagyok, ezért ahelyett, hogy megoldásokat keresnének az euró bevezetésére, hatékonyabb lenne összpontosítani Románia és az euróövezet erősebb reálkonvergenciájára, akár a lej az euróval szembeni megerősítésével. Csak ezt követően kellene foglalkozni az euró lehetséges befogadásával vagy elutasításával.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Az amerikai Ford további 700 dolgozót alkalmaz
  A Dacia megerősítette vezető pozícióját
  Újabb ezer dolgozót alkalmaz a Ford Romániában
  Megegyezett a Heineken és a Csíki Sör Manufaktúra
  Bevásárlóközpontokat is vásárol a CPI a régióban
  Több utast szállított Wizz Air romániai járatain
  Kiszáll a tulajdonos a Profi Romániaból
  Romániában is tarolt a Fornetti

További tanulmányok

A munkanélküliség csökkenése ell...
Hazai ingatlanpiaci körkép
Újabb rekord dőlt a hazai haszná...
Előrejelzés 2017-2018-ra