Tanulmányok, elemzések
1686 anyag az adatbázisban
Bevezető

Idén a magyar gazdasági növekedés - mindenekelőtt az EU-támogatások újraindulásának köszönhetően - 2%-ról 3,2%-ra gyorsul. A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a tavalyi visszaesés nagy részét ledolgozó építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével - ahol a tavalyi kiugrás után "természetes fogyás" várható - feltehetőleg minden ágazat bővülni fog. Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben - az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében - nem várható érdemi javulás.

2017 első hónapjaiban az építőipar kiugróan gyorsan, több mint 15%-kal bővült, a vártnál gyorsabb volt az ipar (7,5%), viszont lassabb a kiskereskedelmi forgalom (3%) bővülése. A külkereskedelemben az import 1,2 százalékponttal gyorsabban bővült az exportnál, a cserearányok 1,2%-kal romlottak, s kissé csökkent - de továbbra is magasa - az aktívum. A vállalati és lakossági hitelállomány az első két hónapban a 2016 végi szinthez képest kissé növekedett, de még így is kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az MNB hitelezési felmérése szerint a kereskedelmi bankok a következő fél évben a kihelyezett hitelmennyiség érdemi növekedésére számítanak.

A munkanélküliségi ráta 2017 első negyedévében 4,5% volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, viszont minimálisan, de magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A "valódi" munkanélküliség továbbra is 7% körüli. Az első két hónapban a foglalkoztatottak száma 4, a közmunkások figyelembe vétele nélkül 4,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A statisztika által tükrözött látványos javulásban a külföldi munkavállalás és módszertani változtatások is közre játszanak. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint az ipari és szolgáltató cégek 40%-a, az építőipariak csaknem fele szembesül munkaerő-hiánnyal.

A 2017-re tervezett államháztartási hiány továbbra is a GDP 2,4%-a, mivel a költségvetés módosítási javaslata szerint a kiadási és bevételi oldal azonos összeggel emelkedik. Ezen belül kedvező, hogy kissé növekednek a tartalékok. A GKI azonban valamivel magasabb, 2,5%-3% közötti deficitre számít, mivel egy választás előtti évben különösen erőteljes a nyomás a kiadások növelésére, ráadásul a már most bizonytalannak látszó 2018. évi államháztartási deficit csökkentése érdekében a következő évről előrehozott kiadások teljesítése is elképzelhető. E lehetőségre a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét.

A kormányzat által 2017-re prognosztizáltnál (1,6%) várhatóan kb. 1 százalékponttal gyorsabb infláció az év végén visszamenőleges nyugdíjemelést tesz szükségessé. A kormány prognózisának valóra válása esetén (3,5% feletti GDP-növekedés és teljesülő, 2,4%-os GDP-arányos államháztartási egyenleg) emellett "nyugdíjprémium" kifizetésére is sor kerül. Bár a GKI nem számít e kritériumok teljesülésére; tekintettel arra, hogy a nyugdíjprémium kifizetéséről várható számok alapján kell dönteni, illetve az országgyűlési választások már közel lesznek, némi többletkifizetés valószínű.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Nemzetközi láncok terjeszkedése Magyarországon is
  Fellendült a a hazai online kiskereskedelem
  Már kiskereskedelmi láncokban is lehet csekket befizetni
  Stabilizálódni látszik a kiskereskedelmi ágazat
  Jelentős átalakulás a kiskereskedelmi ágazatban
  5,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom
  Lendületben a kiskereskedelem
  KSH: 5,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2015-ben

További tanulmányok

A lakásokhoz képest bonyolultabb...
Csökken a drágulás mértéke az in...
Jövedelemarányok változása Magya...
Százszoros különbségek, kiélezet...