Tanulmányok, elemzések
1723 anyag az adatbázisban
Bevezető

Erős márciusi forgalom jellemezte az ingatlanpiacot, amely ugyan 7%-os elmaradást mutat az egy évvel korábbi értékhez képest, mégis jelentősen túlmutat a tavalyi második féléven. Ahogy a Duna House korábban becsülte, 2016. második felét jellemző tranzakciószám gyengülés fő oka a korábban meredeken emelkedő ingatlanárak volt, melyet követően a piacnak szüksége volt egy adaptációs időszakra, ahol a vásárolni szándékozók kivárták az árak további irányát. A márciusi tranzakciószámok, de már a februárban érzékelhető keresleti növekedés is arra utalnak, hogy visszatértek a vevők a piacra, vagyis keresleti oldalon nincs további várakozás egy esetleges árcsökkenésre. Ezt támasztja alá az az adat is, miszerint nő a saját célra vásárlók aránya a befektetőkhöz képest.

84 pontra csökkent márciusban a Keresleti Index, mely elmarad az egy évvel ezelőtt mért értéktől, viszont így is magasabb, mint ami 2016. második felére volt jellemző.

Három pontot csökkent a Duna House Országos Lakásindex értéke 2017. I. negyedévében az előző év végéhez képest. A lakások ára reál értéken, azaz a fogyasztói árindexszel deflálva, 94 ponton stagnált az év első negyedévében. Mind az Országos Panel-, mind a Téglalakás Index csökkent az előző negyedévhez képest. Így a 2017. I. negyedévi érték Panel Index esetében 125, Tégla Index esetén 111 pont volt.

Nyugat-Magyarországon három ponttal csökkent a Panel Index értéke. Ezzel szemben a Tégla Index az ország nyugati felében egy ponttal növekedett. A keleti országrészben csökkent a Panel- és a Tégla Index értéke is. Előbbi csökkenés mértéke öt, utóbbié tíz százalékpont volt.

Budapesten mérséklődtek a téglalakások árai, a Tégla Index két ponttal csökkent az előző negyedévhez képest és jelenleg a 123-as értéken áll. A panellakások ára ezzel szemben megállíthatatlan, további növekedés figyelhető meg így év elején is. Az index elérte a 155-ös nominális szintet. Az országban egyedül Budapesten nőtt a Panel Index értéke, vidéken ezzel szemben kisebb-nagyobb mértékű csökkenés volt az első negyedévben.

A Közép-Magyarországi régiót leszámítva, vidéken, a Nyugat-Dunántúlon vásároltak legmagasabb fajlagos- és négyzetméter áron is panellakást (217eFt/m2). Az Észak-Alföldi régió négyzetméter árai épphogy elmaradtak a dunántúli értéktől. A legalacsonyabb négyzetméter áron - 146 ezer Forintért - az Észak-Magyarországi régióban lehetett lakást vásárolni.

A fővárosban Dél-Budán volt legmagasabb a panellakások négyzetméter ára év elején, amely szinte elérte a 400 ezer Forintot is. Legolcsóbban Dél-Pesten lehetett panelt vásárolni, a két terület között közel 100 ezer forintos volt a négyzetméterár különbsége.

A tégla lakások esetében a közép-magyarországi adatok kiugróan magasak. Az Észak-Alföldi régióban volt a második legmagasabb a négyzetméterár, de a kettő között nagy volt a szakadék, 478- és 292 ezer Ft/m2. Csakúgy, mint a panellakások esetében, az Észak-Magyarországi régióban lehetett legalacsonyabb, 163 ezer Ft-os négyzetméter áron lakáshoz jutni.

Budapesten Észak-Budán és a Belvárosi kerületekben haladta meg az 500 ezer forintot a lakások négyzetméter ára. A fővárosban nem volt olyan környék, ahol 400 ezer forint alatt lehetett volna egy négyzetméter téglalakást vásárolni.

A Duna House adatai szerint a panellakások esetében az Észak-Alföldön volt lehetőség a legnagyobb alkura, átlag 6 százalékot lehetett csökkenteni az eladási áron. A budapesti belvárosban nem szívesen engedtek az árakon, csupán 2 százalékos volt az alku mértéke. A tégla lakások esetében ugyanakkora volt a legkisebb és a legnagyobb alku nagysága is, mint a panelek esetében. A 6 százalékos alkura Észak-Magyarországon, a 2 százalékosra az Észak-Alföldön volt lehetőség. Házak esetében nagyobb, 6 és 9 százalék közötti engedményt lehetett elérni. Legtöbbet az Észak-Alföldön kényszerültek engedni az eladók, míg legkevesebbet Pesten.

Budán és Pesten is legnagyobb arányban 40-60 négyzetméter közötti lakásokat értékesítettek. A budai oldalon a kisebb méretű lakásokon kívül nem ritkák a 160 négyzetméter környéki alapterületű ingatlanok sem, arányuk elérte idén a 14 százalékot. 2016-hoz képest Budán a 40-60 és a 160 négyzetméter fölötti lakások aránya nőtt. A Duna mindkét oldalán nőtt a 450 ezer forint négyzetméterár felett értékesített lakások aránya az előző év azonos időszakához képest.

Vidéken a legtöbb magasabb négyzetméter kategóriában nőttek az értékek az előző évhez képest. A magasabb négyzetméterárú lakások (200-250 ezer forint felett) aránya nőtt 2016. első negyedévéhez képest. Pest megyében a 25-40 millió forint között értékesített lakások aránya meghaladta az előző évi szintet, de a 15 millió forint alatti ingatlanok aránya elmaradt a korábbi értékektől. A közép-magyarországi értékek nélkül, vidéken a 10 millió forint felett eladott lakások aránya meghaladta a korábbi év értékeit.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Hazai ingatlanpiaci körkép
  Jó befektetés még az ingatlan?
  Túl a csúcson az ingatlanpiaci kilátások
  2017. július ingatlanpiaca
  Csökken a drágulás mértéke az ingatlanpiacon
  Ingatlan keresés szokásaink
  2017. április ingatlanpiaca
  2016. II. félévének ingatlanpiaca
  Ingatlanpiac 2016. Q3
  Budapesten tovább javultak az ingatlanpiaci kilátások
  2016. I. félévének ingatlanpiaca
  2016. I. negyedévének ingatlanpiaca
  Újabb rekordforgalom az ingatlanpiacon
  2016. február ingatlanpiaca
  Kivételekkel folytatódik a drágulás az ingatlanpiacon

További tanulmányok

A munkanélküliség csökkenése ell...
Románia lesz az új európai gazda...
Hazai ingatlanpiaci körkép
Újabb rekord dőlt a hazai haszná...