Tanulmányok, elemzések
1723 anyag az adatbázisban
Bevezető

Kereken 8 500 ingatlan adás-vételt becsült a Duna House decemberre, ami a 2016-os év legalacsonyabb, szezonalitással is magyarázható forgalma volt. Tavaly ugyanekkor 10 ezer fölötti tranzakcióval számolt az ingatlanközvetítő, ami 18%-kal erősebb piacra utal. A teljes tavalyi év forgalma így 128 386 adás-vételt jelent, amely 5% körüli elmaradás a 2015-ös évhez képest. Ez az elmaradás azonban nem egy gyenge piac jele, hanem az újépítésű ágazat fellendülésével magyarázható. A piacon számtalan előszerződést köt a vásárló és a fejlesztő közvetlenül egymással, amely a statisztikákban majd a használatbavétel idején, vagyis 1-2 év múlva fog csak jelentkezni.

Szezonalitásnak megfelelően, alacsony értéken zárt a Keresleti Index, amely decemberben 49 százalékpontra süllyedt. Egy éve ugyanebben a hónapban az index 54 ponton állt.

Az utolsó negyedévben ismét látványosat ugrott a Duna House Országos Lakásár Indexe. Jelenleg&8212;7 pontos emelkedést követően&8212;120 ponton áll nominál értéken és 94 ponton reálértéken. Az ugrás hátterében a kelet-magyarországi erős árnövekedés és a panelek általános, folytatódó drágulása áll. A panellakások árai országszerte mindenhol tovább emelkedtek, így az Országos Panel Index is 8 pontot tudott emelkedni és jelenleg 126-on áll, amely reálértéken is csak 1-gyel marad el a bázisértéktől. A téglalakások árai viszont jelentősen csak az ország keleti felén erősödtek, itt azonban olyan mértékben, hogy az Országos Tégla Index is 116 pontra tudott emelkedni.

Míg a panelek vidéken az ország mindkét felén növekedni tudtak, addig a tégla lakásoknál vegyes a kép. Keleten a panel index 114-ről 125-re emelkedett, a tégla pedig hatalmas ugrással 104-ről 122-re érkezett. Nyugaton 6 ponttal erősödött a panel és jelenleg 110-es áll, a tégla viszont 98-on stagnál. A fővárosban a téglalakás ára nominális értéken mindössze 1 százalékponttal emelkedett, és jelenleg 125 ponton áll, amely reálértéken 98 pontot jelent. A Budapesti panel Index azonban újra 4 pontot emelkedett, így 148-ra került. Ez reálértéken is 4 pontos erősödést jelent, vagyis ez az érték is 116-os rekordértékre tudott ugrani.

2016. második felében a téglaépítésű lakásokat vidéken Győr-Moson-Sopron megyében vették a legmagasabb átlagáron, közel 340 ezer Ft/m2 összegért. Valamivel 300 ezer fölötti négyzetméterenkénti áron mentek még a veszprémi és hajdú-bihar megyei téglalakások is. Legalacsonyabb áron Tolna Megyében vásároltak, ahol 121 ezer Ft volt az átlag. Budapesten az V. kerületben 716 ezer volt az átlagár, melyet az I. kerület követett 624 ezerrel. Az észak-budai és a belvárosi kerületek is mind 500 ezer Ft/m2 fölött keltek el. Legalacsonyabb összegért a főváros déli lokációiban vásároltak, valamivel 300 ezer Ft/m2 alatt.

A vidéki paneleket szintén Győr-Moson-Sopron Megyében vásárolták a legmagasabb, 255 ezer Ft/m2 átlagáron. Ezen kívül még Hajdú, Vas és Veszprém Megyékben keltek el 200 ezer Ft/m2 fölött a panelek a közép-magyarországi régión kívül eső területek közül. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye áll a lista élén, 111 ezer Ft/m2 átlagával, de nem sokkal magasabb árat mutatott Békés és Tolna Megye sem. Budapesten (leszámítva a kevés számú II. kerületi panelt a közel félmilliós árával) a XI. és XIII. kerületekben vettek ilyen lakásokat 380 ezer Ft/m2 körüli összegért. Nem sokkal olcsóbb volt a IX. és XIV. kerület sem 340 ezer körül. A főváros déli zónája volt ennél a típusnál is a legolcsóbb, 250 ezer Ft körüli átlagon.

Tolna és Jász-Nagykun-Szolnok megyei vevők tudtak a legmagasabb, 10% körüli alkut elérni a II. félévben. Az alkut megelőző árcsökkentéssel együtt így az eladók 13-14%-kal olcsóbban voltak kénytelenek megválni ingatlanjuktól, mint ahogy azt eredetileg elképzelték. Legkisebb, 5%-os alkura a magasabb árú vidéki megyékben került sor: Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar és Vas. A fővárosban a legnagyobb alku is mindössze 6% volt, mégpedig a II., V. és XVI. kerületekben. A Belvárosban 5%-ot, a többi kerületben inkább 3-4%-ot tudtak a vevők az árból lefaragni.

A Duna House adatai szerint Budán a második félévben kevesebb nagy méretű lakás fogyott, mint egy éve, ugyanebben az időszakban. 2015 második felében az adás-vételek 9%-ában vettek 160 m2 fölötti ingatlant, egy évvel később ez az arány már csak 3% lett. Az árnövekedés viszont jól tetten érhető, ugyanis (ugyancsak e két időszak összehasonlításában) a 400 ezer Ft/m2 fölötti ársávban zajlott tranzakciók aránya 42-ről 59%-ra ugrott. Ugyanezt az ugrást a pesti oldalon is látni, ahol 20-ról 36%-ra emelkedett ez az árkategória.

Vidéken 2015 és 2016 második félévének összehasonlításában szintén érzékelhető a drágulás. Itt 200 ezer Forint fölött zajlott a tranzakciók 22%-a, amely egy év alatt 33%-ra emelkedett. Lakásméretben nem változtak az igények egy év alatt, a vásárlók közel 40%-a választ 40-60 m2 közötti ingatlant. E tekintetben Pest Megye is változatlan, de itt a nagyobb méretsávok a kedveltebbek. Bár inkább 60-100 m2 között választ a vevők közel fele, de minden tizedik vásárló a 160 m2 fölötti kategóriát választotta.





Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  Hazai ingatlanpiaci körkép
  Jó befektetés még az ingatlan?
  Túl a csúcson az ingatlanpiaci kilátások
  2017. július ingatlanpiaca
  Csökken a drágulás mértéke az ingatlanpiacon
  Ingatlan keresés szokásaink
  2017. április ingatlanpiaca
  2017. első negyedév ingatlanpiaca
  2017 (is) az ingatlan éve lesz
  Ingatlanpiac 2016. Q3
  Budapesten tovább javultak az ingatlanpiaci kilátások
  Lassított az ingatlanpiaci expressz, de robog tovább
  2016. I. félévének ingatlanpiaca
  2016. I. negyedévének ingatlanpiaca
  Újabb rekordforgalom az ingatlanpiacon
  2016. február ingatlanpiaca
  Kivételekkel folytatódik a drágulás az ingatlanpiacon

További tanulmányok

A munkanélküliség csökkenése ell...
Románia lesz az új európai gazda...
Hazai ingatlanpiaci körkép
Újabb rekord dőlt a hazai haszná...