Tanulmányok, elemzések
1777 anyag az adatbázisban
Bevezető

A Deloitte hatodik alkalommal elkészített vállalati K+F felmérése szerint Magyarországon idén először többen tervezik a K+F ráfordítások növelését, mint ahányan a szinten tartását.

Emiatt megnő a hazai piaci igény a képzett K+F szakértőkre, a hatékonyabb konzorciumi együttműködésekre, illetve a szellemi tulajdonjog és a tudás hasznosíthatóságának tisztázására. A K+F pénzügyi eszközök iránt azonban mérsékeltebb a válaszadói elkötelezettség.

2015-től jelentősen átalakult az uniós és a hazai K+F forrásokat kezelő pályázati-támogatási rendszer. A 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésre álló 750 milliárd forint társfinanszírozott európai uniós forrás mellett a 2016. évi Programstratégia keretében idén mintegy 80 milliárd, míg 2017-ben előreláthatólag közel 83 milliárd forint lesz elérhető a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására.

"Az elmúlt hat évben első alkalommal többen tervezik a K+F ráfordítások növelését a következő 1-2 évben, mint ahányan a K+F ráfordítások szinten tartását tervezik. Ez elősegítheti a GDP arányos vállalati K+F ráfordítások további növekedését. A vállalati K+F ráfordítások növelését a válaszadók szerint leginkább befolyásoló külső tényező a sokféle támogatási lehetőség, azaz a vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás, illetve adókedvezmény elérhetősége. Mivel a vissza nem térítendő támogatások a vállalati K+F ráfordításokon belül jelentős részt képviselő nagyvállalatok számára egyre korlátozottabban lesznek elérhetőek, a visszatérítendő támogatások pedig kevésbé vonzóak számukra, fennállhat annak a kockázata, hogy a relatív forrásbőség nem feltétlenül járul hozzá a vállalati K+F ráfordítások arányos méretű növekedéséhez. A Deloitte éves felmérésének célja a 2020-ra tervezett, 1,8%-os GDP arányos K+F ráfordítás megvalósulása érdekében olyan szabályozási és támogatáspolitikai környezettel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, ami minél inkább a K+F+I területen érdekelt közép- és nagyvállalatok véleményén és várakozásain alapszik" - hangsúlyozta dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágát vezető partnere.

A 2016-os eredmények alapján, az előző évekhez képest, a válaszadók között jelentősen kisebb arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyek egyáltalán nem költöttek kutatás-fejlesztésre 2015-ben (11,5%). Ezzel szemben növekedett azoknak a száma, akik árbevételük 3 és 10% közötti értékét fordították K+F-re. Középtávon, vagyis a következő 3-5 évben, a válaszadók közel 60%-a a tervezi a K+F ráfordítások növelését 2015-höz képest.

Támogatások és adókedvezmények

Pozitív eredmény, hogy 2016-ban már a válaszadók 73%-a jelezte, hogy ismeri a K+F adókedvezményeket, ráadásul közülük bő 40% hangsúlyozta, hogy tökéletesen tisztában van velük - ennek ellenére a válaszadók alig 50%-a veszi igénybe őket.

Azon válaszadók közül, akik szerint a cégük folytat K+F adókedvezmények igénybevételére jogosító K+F tevékenységet, a legtöbb válaszadó (23,9%) számára a kapcsolódó adójogszabályok egyértelműségének a hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezt követi szorosan az adóhatóság K+F adókedvezményekre vonatkozó álláspontjával kapcsolatos bizonytalanság (19,6%), illetve a K+F tevékenységekhez kapcsolódó költségeket alátámasztó belső elszámolások (17,4%) kialakítása.

Dr. Márkus Csaba kiemelte: "Az elmúlt két évhez képest növekedett azon válaszadók aránya, akiknek nincsenek megfelelő erőforrásai a pályázati lehetőségek nyomon követésére, illetve a pályázatok elkészítésére, azaz látható piaci igény lenne a képzett szakértők jelenlétére. A pénzügyi eszközök, például kedvezményes kamatozású hitelek, garanciaeszközök használata pedig még összetettebb megközelítést kíván."

A válaszadók csaknem 23%-a szerint a támogatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő jellege, illetve a visszatérítés mértéke nem befolyásolja a pályázói hajlandóságot (szemben a 2015-ös 10,7%-kal) - bár ebből nem vonható le szükségképpen az a konklúzió, hogy ezen válaszadók mindenképpen pályáznának.

Ugyanakkor míg 2015-ben a válaszadók 25%-a, 2016-ban immár 34%-uk jelezte, hogy a támogatás bármely részének visszafizetése esetén nem pályázna. Emellett, ha a visszatérítés a K+F projekt eredményes befejezésétől, vagy ha a projekt eredményéből származó bevétel nagyságától és felmerülésének időpontjától függ, 2016-ban mindössze a válaszadók 3,6%-a pályázna ilyen feltételekkel (szemben a 2015-ös 25%-kal).

"Ezek a válaszok nem megnyugtatóak a jelentős volument képviselő pénzügyi eszközök felhasználását illetően. Fennállhat annak a kockázata, hogy a forrásfelhasználás érdekében a feltételrendszert túlságosan "fel kell puhítani", vagy a K+F jelleg helyett a kizárólag innovációs célú projektek támogatására kell fókuszálni. Utóbbiak esetén viszont az innovációs jelleg megfelelő alátámasztása számos esetben komoly nehézségeket okozhat" - fűzte hozzá dr. Márkus Csaba.

A K+F ösztönzők jelenlegi rendszerének legfőbb problémái

A felmérés alapján közel 40%-ra növekedett azon válaszadók aránya, akik szerint a K+F támogatások jelenlegi rendszerében a legnagyobb probléma a támogatások és adókedvezmények adóhatóság és más hatóság általi elbírálása körüli bizonytalanság. A K+F támogatásokra és adókedvezményre jogosító tevékenységek beazonosítása (34%) szintén kiugróan magas arányt képvisel a válaszadók szerint, és e két probléma adja a válaszadók által megjelölt nehézségek közel 75%-át.

Együttműködés külső vállalkozásokkal a K+F projektek során

Az elmúlt három évhez hasonlóan, a K+F projektek végrehajtása során a válaszadók többsége (közel 64%) együttműködik más vállalkozásokkal. Azonban a vállalatok több mint 80%-a - különösen, ha van dedikált K+F központja - csak akkor működik együtt más vállalkozásokkal, ha az kifejezetten szükséges a K+F projekt megvalósításához. A vállalatok jelentős hányada azonban kizárólag magasabb támogatási összeg vagy a támogatásra való jogosultság miatt tervez együttműködést harmadik felekkel, és félő, hogy az együttműködést gyakran nem a megvalósítandó projektek iránti valós piaci igény, hanem a támogatások maximalizálása motiválja.

Ezzel párhuzamosan az is megfigyelhető, hogy bár az elmúlt évekhez képest jelentősen megnövekedett azon válaszadók száma, akik igénybe vennék a K+F pályázati támogatásokat, de az ehhez szükséges konzorciális együttműködést a K+F projektjeik jellege, illetve az üzleti érdekeik nem teszik lehetővé. Ez megerősíti az elmúlt években jelzett azon aggályt, hogy a potenciális kedvezményezettek K+F ráfordításainak növelését nem segíti, ha mesterségesen konzorciumi együttműködések kialakítására kötelezik a vállalatokat.

A Deloitte idén először arra is rákérdezett, hogy miként lehetne a vállalatok és felsőoktatási intézmények közötti K+F együttműködést tovább fejleszteni. A válaszadók legfontosabb tényezőként a felsőoktatási hallgatók gyakorlatorientáltabb oktatását nevezték meg (33,9%), továbbá kiemelték a felsőoktatási intézményi döntéshozatal felgyorsításának fontosságát (16,1%), illetve egyforma arányban (14,3%) szorgalmaznák a felsőoktatási intézmények kutató-, illetve laborkapacitásainak fejlesztését és a rendszeres egyeztetésre, a kapacitások és igények jobb felmérésére lehetőséget nyújtó platform kialakítását.

"A nagyvállalatok, valamint a KKV-k kutatás-fejlesztési együttműködését tekintve a válaszadók a leghangsúlyosabb tényezőnek a projekt keretében keletkező szellemi tulajdonjog, illetve tudás hasznosíthatóságának nehézkes kezelését tartják, illetve azokat a problémákat emelték ki, miszerint egy KKV nehezen tud érvényesülni egy ilyen együttműködésben. Több KKV együttes bevonása viszont gyakran aránytalanul nagy energiaráfordítást igényel egy nagyvállalat részéről" - mutatott rá dr. Márkus Csaba.



Bevezető


NYOMTATÁS       TELJES TANULMÁNY NYOMTATÁSA       KÜLDÉS E-MAILBEN      


Kapcsolódó cikkek:

  K+F régiós körkép
  A felelős vállalatoké a jövő
  Felméri a felelős vállalatokat a Deloitte
  Küszködnek a cégek a munkavállalói mobilitással

További tanulmányok

A mesterséges intelligencia gara...
A magyar autóipari beszállítók e...
A második negyedévre tovább javu...
Az európai kiskereskedelem várha...