Márkatörténet
50 márkatörténet az adatbázisban
Márkatörténet: IBM
2014-07-16 23:21
Többek közt a PC-t, az ATM-et és a vonalkód-leolvasót adta a világnak, ezek mellé amúgy mellékesen pedig öt Nobel-díjast is a világ negyedik legértékesebb márkáját birtokló cég.

Bár az utóbbi időben a hétköznapi köztudatból némileg kikopni látszik, az IBM több szempontból is a világ egyik vezető vállalata és brandje. Húsz egymást követő éven keresztül vezette a legtöbb szabadalmat jegyző cégek listáját, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy a társaság öt Nobel-díjast is adott a világnak. Hozzájuk köthető már a blokkolóóra is, de ők találták fel az első kezdetleges számítógépeken kívül például a bankjegykiadó automatát, a floppy lemezt és a mágnescsíkos kártyát is. Az alkalmazottak száma, a tőzsdei érték, a nyereségesség, a bevétel, a vezetői sikeresség, a környezetvédelmi szempontok figyelembe vétele, a megbecsültség és az innovativitás terén is a vezető vállalatok közé tartozik, globális szinten. A Forbes rangsorolásában márkájának értéke csak épphogy csúszott le a dobogóról idén, a negyedik helyen áll az Apple, a Microsoft és a Coca-Cola után.

A márkarangsorokban manapság szintén előkelő helyeket elfoglaló, de még ifjú titánoknak számító egyéb technológiai cégekkel szemben az IBM-nek rengeteg ideje volt a fejlődésre - szinte hihetetlen, de a vállalat története egészen a tizenkilencedik századig nyúlik vissza. Az 1880-as években jött ugyanis létre három olyan technológiai újítás - köztük például a lyukkártya-olvasó -, amelyek összevonásával született aztán meg 1911-ben maga a társaság, akkor még Computing-Tabulating-Recording Companyként (CTR). Kereskedelmi mérlegektől kezdve időzítő berendezéseken keresztül hús- és sajtszeletelőkig - és persze lyukkártyákig - terjedt a termékskála, számos amerikai nagyvárosban gyártották és adták el ezeket, már a kezdeti időkben is több ezer embert foglalkoztatva.

Thomas J. Watsont 1914-ben vették fel a vállalathoz, hogy segítsen a menedzsmentben, az ő személye azért is érdekes, mert róla nevezték el azt a mesterséges intelligenciához már igen közel álló szuperszámítógépet, amely 2011-ben egy népszerű műveltségi vetélkedőben kenterbe verte emberi ellenfeleit. Viszont ennél fontosabb, hogy ő alkotta meg a cég egész kultúráját, az ápolt, öltönyös eladókkal, a magas minőségű ügyfélkiszolgálással, a bőkezű kereskedelmi ösztönzőkkel együtt, melynek köszönhetően minden dolgozó büszke lehetett arra, hogy neki dolgozik, és hűséges maradt a vállalathoz. Watson regnálásának első négy évében a bevétel több mint a duplájára nőtt, a működés pedig kiterjedt Európára, Dél-Amerikára, Ázsiára és Ausztráliára is. Egyre inkább a nagyvállalatok számítástechnikai kiszolgálására fókuszáltak, aztán valamivel később, 1924-ben változtatták a cég nevét International Business Machines-re, hogy a cégér kifejezze a tevékenység kiterjesztését.

Az 1930-as évekre korábban soha nem látott adatmennyiség feldolgozását és kezelését tették lehetővé ügyfeleik számára, amelyek között akkor már az amerikai kormány is ott volt. Nem is akármilyen módon: a második világháború alatt például a cég lőfegyvereket gyártott a hadsereg számára, a nürnbergi perek alatt pedig tolmácsszolgáltatást nyújtott.

Watson csaknem negyven éven keresztül, 1952-ig vezette a céget, amikor azonos nevű fia vette át az ügyeket. 1956-ban egy Arthur L. Samuel nevű laboratóriumi dolgozó hozta létre az IBM 704 nevű gépet, amely úgy tudott dámázni, hogy közben "tanult" saját hibáiból. A FORTRAN programnyelv 1957-ben következett a sorban 1961-ben pedig a Selectric elektromos írógép érkezett az IBM-gyárakból. 1963-tól a NASA űrprogramjában is részt vettek, beleértve a Saturn programot is, melynek megkoronázásaként - mint az közismert - 1969-ben embert küldtek a Holdra.

Az 1973-ban létrehozott IBM 3660 nem volt más, mint a világ első vonalkód-leolvasója, mellyel elsőként egy csomag Wrigley´s rágógumit szkenneltek, mely termék azóta a patinás Smithsonian múzeumban díszeleg.

Az első személyi számítógépüket 1981-ben dobták piacra, s az IBM 5150 hamar iparági standarddá vált - még Bill Gates is erre írta első programjait. Azóta - 2005-ben - már el is adták a teljes PC-üzletágat a kínai Lenovónak, a hamar népszerűvé lett Thinkpad notebook-szériát is így már a távol-keleti kihívó gyártja. Ezt követően inkább a szerverépítésre koncentrált az IBM, majd ezen a piacon is visszavonultak. Napjainkban a szuperszámítógépekre, a felhőtechnológiára, a vállalatirányítási megoldásokra és adatkezelési rendszerekre fókuszál.

A márkán komoly szégyenfolt esett, amikor nemrég kiderült, hogy több más nagyvállalattal egyetemben a társaság együttműködött az amerikai nemzetbiztonsági hivatallal, melynek keretében ügyfelek és felhasználók érzékeny adatait adhatták át a titkosszolgálatnak. Ennek nyomán a tőzsdei árfolyam is a mélybe zuhant.


NYOMTATÁS       FÓRUM       KÜLDÉS E-MAILBEN      

További márkatörténetek

a Márkatörténet: AAA AUTO
2017-01-30 14:42
m Márkatörténet: Mapei
2017-01-26 14:06
CD Márkatörténet: CD
2016-12-02 12:32
Márkatörténet: Hörmann
Márkatörténet: Rézangyal
Márkatörténet: Henkel
Márkatörténet: Cardo